Fantasztikus kivétel volt a magyar történelemben Hadik András, de miért most fedezték fel?
Mit kerestek és mit találtak a magyar huszárok a XVIII. század közepén Berlinben? A legújabb nagy költségvetésű magyar történelmi film, a Hadik igyekszik megeleveníteni a kalandos részleteket.
„Csak rossz időben szabad éjjel falvakban letelepedni, a csapatok rendszerint erdőkben, szabad ég alatt táborozzanak. Elővédül huszárokat és horvát lovasokat kell küldeni. A főcsapat élén nyílt térszínen a lovasság, dombos, erdős vidékeken a gyalogság haladjon. Ellenséggel való találkozásnál azonnal támadni kell. Nem szabad megengedni, hogy az ellenség a támadásban megelőzzön.
Minden összecsapásnál az erélyes, határozott támadáson van a hangsúly. Sok lövöldözés felesleges” – így ír Markó Árpád hadtörténész Hadik András altábornagy berlini vállalkozása című kötetében a huszárcsínyről. Az erről készült történelmi kalandfilmet, a Hadikot március 9-étől vetítik a mozik Trill Zsolttal a címszerepben.
Hadik András 1757 októberében – Mária Terézia kérésére – a magyar huszárokból is álló csapatával megsarcolta Berlint, Nagy Frigyes porosz király fővárosát. Az uralkodó éppen távol volt, a Habsburgok és a franciák ellen harcolt, így Berlinben minimális helyőrség maradt. A Hadik-huszárezred titokban, az éj leple alatt közelítette meg Berlint, és a meglepett városi tanácstól hatalmas hadisarcot követelt.
Amikor nem akartak fizetni, Hadik ágyúzni kezdte Berlin főkapuját, a huszárjaival betört a városba, és szétkergette a helyőrséget. Erre már kifizették a hadisarcot. Bizonyítást nem nyert ugyan, de széles körben elterjedt a legenda, hogy Hadik két tucat női kesztyűre ráhímeztette a város címerét, és ajándékba elvitte Mária Teréziának. Mire Nagy Frigyes csapatai hazaértek, a csak 88 katonát vesztett Hadikék már elhúztak.
Ki volt valójában Hadik András, akiről a kétmilliárdos film szól?
Hadik András a magyar történelmi szakirodalomban soha nem kapta meg az őt megillető elismerést, munkásságát igazán fel sem dolgozták teljes egészében. Egyedül Berlin elfoglalásának huszárcsínyét ismeri a széles közvélemény, pedig pályafutása, a Habsburg Birodalomban betöltött szerepe ennél jóval többet érdemelne.