A növekvő igények ellenére veszteséggel működnek az európai szélturbinagyártók. Kína veheti át a piacvezető szerepet.
Azt gondolhatnánk, hogy eljött a szélenergia aranykora Európában, hiszen a klímaválság és az orosz gáztól való függetlenedés miatt a kormányok egyre nagyobb lelkesedéssel támogatják a tiszta és olcsó energiatermelést, így a szélfarmok – különösen a tengeri telepek – építését.
Ám az európai turbinagyártók komoly veszteségeket szenvednek el, és a prognózisok szerint a pénzügyi helyzetük az idén sem javul jelentősen.
A világ vezető tengeriszélturbina-gyártója, a német–spanyol Siemens Gamesa a tavaly szeptemberben végződött pénzügyi évében 940 millió eurós veszteséget könyvelt el. A dán Vestas – a világ legnagyobb szélturbinagyártója – 2022 első kilenc hónapját 1,1 milliárd eurós veszteséggel zárta. Az Európában harmadik német Nordex a tavalyi első fél évre 283 millió euró ráfizetést kalkulált. Az amerikai General Electric tisztaenergia-üzletága 2 milliárd dolláros rekordmínuszt produkált tavaly. A négy vállalat 2021 óta felhalmozott összes vesztesége 5,6 milliárd euróra rúg.
A paradoxnak tűnő helyzet több okból alakult ki.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
