A szabályozás az állam feladata, nem hagyhatja magánszereplőkre, nagyvállalatokra azt, hogy meghatározzák a mesterséges intelligencia működésének kereteit. Vélemény.
1968-ban tartották az első ENSZ által szervezett nemzetközi emberi jogi konferenciát. A konferencián foglalkoztak a technológiai fejlődés és az emberi jogok kapcsolatával is, mert felmerültek olyan új problémák, amik az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadásakor még nem. A konferencia zárásaként elfogadott döntés a technológiai fejlődésben rejlő kettősséget hangsúlyozta, vagyis, hogy a veszélyek mellett számos előnyt is hozhatnak a tudományos áttörések. Nincs ez másként a mesterséges intelligencia esetében sem.
Előfordult korábban, hogy az államok az egyes technológiai fejlődési lépcsőfokoknál, például a közösségi média elterjedésénél, nem vették elég komolyan az emberi jogi dilemmákat. A mesterséges intelligencia (MI) esetében nem engedhető meg, hogy az államok a vállalatokra hagyják a működési keretek kialakítását, gyors és az emberi jogokat középpontba állító szabályozás kialakítására van szükség.
Mindehhez van mire építeni: több évtizedre nyúlik vissza a technológiáról és az emberi jogokról való gondolkodás, illetve érdemes a rendelkezésre álló rendszerszintű megoldásokat számba venni, például független ellenőrző szervezetek megerősítését, amelyek megléte az emberi jogok valódi érvényesülésének elengedhetetlen feltétele.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
