A TASZ ügyvezető igazgatójának újabb cikksorozata egy olyan történettel nyit, amely arról beszél, nem csak egyéni jóvátétel, hanem komoly társadalmi hatás érhető el egy bírósági üggyel, különösen akkor, ha az érintettek tudatosan lépnek fel: megszólalásuk más érintetteknek is erőt adhat, befolyásolhatja a gyakorlatot és valódi változást hozhat.
Heni a harmadik gyerekét várta, amikor a 34. héten megindult a szülés. A gyors lefolyású szülés után alig pár másodpercig tarthatta kezében koraszülött kisfiát, Benjámint, amikor elszakították tőle. Hiába volt a szülés komplikációmentes, hiába sírt fel Benjámin és mutatott jó életfunkciókat, csak naponta kétszer fél óra látogatási időt engedélyeztek az édesanyának.
Heni hiába könyörgött a nővéreknek, a főorvosnak, hiába járt szülés után legyengülve a dolgozók nyakára, nem engedték, hogy több időt tölthessen a kisfiával, akár csak mellett ülve. Végül Heni és férje keményen a sarkukra álltak, átmentek egy másik kórházba, ahol már korlátozás nélkül lehetett együtt Heni és Benjámin. Hiszen kutatások támasztják alá, hogy a szülők és az újszülött közötti fizikai kapcsolat segíti a fejlődést, a gyógyulást.
Ez eddig sajnos egy mindennapos történet. A hozzánk beérkező levelekből is látszik, hogy tömegével fordulnak elő hasonló esetek, amikor orvosilag indokolatlanul és jogsértő módon korlátozzák a gyermekek és a szülők jogait. A legtöbben nem bíznak az igazságszolgáltatásban, vagy szeretnék elfelejteni a rossz élményeket. Azonban Heni úgy érezte, hogy nem hagyhatja annyiban a jogsértést. Nem maga, hanem a gyereke miatt.
Ősszel hat ember történetén keresztül mutatom meg, hogy igenis vannak eszközeink jogaink megvédésére, szabadságunk kiharcolására.
Az első, Heni története a bírósághoz fordulásról, az ebben rejlő lehetőségekről és kockázatokról szól.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Már így is Magyarországé az elmúlt 10 év legdurvább drágulása az EU-ban.
