A profitban úszó termelők nem engednek a méregdrága élelmiszerek árából

Az agrárgazdálkodók határozott nemmel válaszolnak arra a kérdésre, hogy a válságos körülmények között és a 40-50 százalékos élelmiszer-infláció mellett nem kellett volna-e egy kicsit visszafogottabban sajnálni magukat 2022-ben. Bár nem szeretik nyíltan hangoztatni, többnyire arra hivatkoznak, hogy muszáj fejleszteniük és beruházniuk, különben végképp lemaradnak a versenyképességben. Ehhez pedig pénzt kell tartalékolniuk. 

 

Ezeknek a pályázatoknak az első részletét már 2021 végén kiírták, de egyelőre nem világos, hogy milyen támogatási döntések születtek, illetve hogy a kedvezményezettek mikor jutnak hozzá a pénzhez. Ráadásul ezek a források csak a beruházási költség 50 százalékáig finanszírozzák a fejlesztéseket, így az agrárvállalkozóknak is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Ez többnyire bankhitel felvételét jelenti, ám most olyan magasak a hitelkamatok, hogy életveszély egy ilyen pénzügyi manőverbe belefogni.

Nagy István agrárminiszter még márciusban megígérte, hogy újfent sapkát tesznek a kamatokra is, de egyelőre nem jelentették be, hogy ennek fedezetére mennyit csípnének le a költségvetésből.

Nagy Márton szerint van élet uniós források nélkül

Jó dolog az uniós pénz, de nem létkérdés, vannak ennél fontosabb dolgok is a gazdaságfejlesztési miniszter szerint.

Az agrárminiszter egy szegedi konferencián sejteni engedte, hogy 5-6 százalékos kamat kialkudására van esélyA bankárok ugyanakkor nem nagyon örülnek az újabb kamatsapkának, és arra hivatkoznak, hogy ha fejetlenül öntik a pénzt a gazdaságba, az megint csak az inflációt fogja gerjeszteni.

Németh Dávid, a K&H elemzője azonban utóbb azzal tompította aggályait, hogy miután az agrárium mindössze a GDP 5 százalékát adja, a fejlesztések pedig elkerülhetetlenül szükségesek, így összességében a kamatsapkának nem lehet túl nagy negatív hatása.

Kérdés persze, hogy az agrárvállalkozóknak érdekükben áll-e megosztani a hatékonyságon megspórolt milliárdokat. Erre csak a verseny veheti rá őket. Márpedig a kormány több szempontból is ennek kiiktatásán dolgozik, hiszen továbbra is igyekszik például elérni, hogy a külföldi kiskereskedelmi láncok közül minél többet kiszorítson.

Így lettek közellenségből fejőstehenek a kiskereskedelmi láncok

Nincs még egy olyan ágazat, amelyikben annyira látványos harcot vívna a kormány a külföldi szereplők ellen, mint a kiskereskedelem. Ez még akkor is így van, ha - mint azt maga Orbán Viktor is elismerte - azzal kudarcot vallottak, hogy az ágazat többségben magyar kézbe kerüljön.

Mint láttuk, Mészáros agrármenedzsere sem örül a bolti versenynek. Ha pedig azt nézzük, hogy mit akar fejleszteni a felcsúti milliárdos, az általa kiszemelt pulykaágazat éppen nem a hazai, hanem a külföldi piacokon szeretne terjeszkedni.

Borítókép: Nagy István agrárminiszter (elöl, balra) és Pintér Zsolt az Extra Tej Termelő Kft. ügyvezetője a cég beledi szakosított szarvasmarhatelepének egyik istállójában 2021. április 16-án / Forrás: MTI

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Éder Tamás például úgy érvel, hogy az élelmiszeripar csak akkor tud hatékonyabban, kisebb önköltséggel és ténylegesen olcsóbban működni, ha egy erős, széles árualapot biztonságosan előállító termelői réteg van mögötte. Ehhez viszont fejlesztésekre van szükség. Azt mondják, ha idáig már korábban eljutottak volna, tavaly nem szabadultak volna el az árak. Ezért tekintik sorsdöntőnek, hogy mi történik az európai uniós forrásokkal, amelyekből elvileg 750 milliárd forint áll rendelkezésre élelmiszeripari beruházásokra.