A Csengetett, Mylord? karót nyelt lakája próbálja megfejteni, miért lett a magyar nemzeti kultúra része a sorozat

„A Csengetett, Mylord? a magyar nemzeti kultúra részévé vált, és sokan feltették már a kérdést: mégis, mi lehet ennek az oka? Kétségkívül nehéz kérdés, amire a legegyszerűbb válasz talán az, hogy

a magyarok értik és átérzik a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerét, hiszen hosszú éveken át éltek a kommunizmus elnyomó uralma alatt”

– Jeffrey Holland, aki a BBC 1988 és 1993 között sugárzott Csengetett, Mylord? című komédiasorozatában a karót nyelt lakájt, James Twelvetreest alakította, ezzel magyarázza az alkotás évtizedek óta tartó, töretlen magyarországi népszerűségét. A színész erről a nemrég a Helikonnál megjelent Az finom lesz! kötetben ír, amelyben tucatnyi magyar és külföldi szerző próbálja megfejteni a Csengetett, Mylord?-jelenséget.

Önmagában már az is beszédes, hogy rövid idő alatt két magyar nyelvű könyv is megjelent az angol sorozatról. A fenti antológia mellett Boromisza István A Csengetett, Mylord? Univerzum címmel foglalkozik a szériával. Boromisza könyvét a sorozat epizódjainak nézése közben érdemes forgatni. Ebben a kötetben ugyanis a négy évad mind a 26 része hátteret kap, a magyar néző számára esetleg nem egyértelmű kulturális, társadalmi utalásokat kibontják, megmagyarázzák. A 21. Század Kiadó szerint

a könyv „interaktív enciklopédia”, ami annyit takar, hogy QR-kódok és YouTube-linkek is segítik az eligazodást.

A Csengetett, Mylord?-ot 1988 decemberében mutatta be a BBC. Alkotói, Jimmy Perry és David Croft (azóta már mindketten elhunytak) akkoriban bőven rutinos sitcomszerzők voltak. Az alapötletet, amely szerint az urak és szolgálóik életén keresztül mutatják be a társadalmi igazságtalanságokat, részben saját családi történeteik adták. Perry nagyapja komornyik volt, tőle hallott azokról a svindlikről, amelyekkel a szolgálók az alacsony fizetésüket próbálták kiegészíteni. A gumigyártásból meggazdagodott Lord Meldrum házában játszódó történetet eredetileg az 1930-as évekbe, a nagy gazdasági válság idejére akarták tenni, de jelmeztervezőjük tanácsára végül inkább az 1927-es évet választották. Így bemutathatták a korszak különleges divathóbortjait és felbolydult társadalmi viszonyait.