Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Életének majd a felét börtönben töltötte Jahja Szinvár, akinek személyében olyan új vezetőt választott magának a Gázai övezetet irányító Hamász, akit még a palesztin iszlamista szervezetben is rendkívül radikálisnak tartanak. Sokan máris úgy gondolják, hogy megválasztásával elkezdődött a tíz éven belül immár a negyedik Izrael–Hamász-háborúhoz vezető visszaszámlálás.
Szinvár 1962-ben született az akkor még egyiptomi fennhatóság alatti Gázai övezet egyik menekülttáborában, Hán-Júniszban. A családja fegyveres zsidó milíciák elől 14 évvel korábban, az első arab–izraeli háborúban menekült el a mai izraeli Askelónból. A fiatalember az 1967-es háborúban izraeli megszállás alá került tengerparti sávban végezte az iskoláit, a Gázai Iszlamista Egyetemen pedig arab nyelvből szerzett diplomát. A megszálló adminisztráció engedélye nélkül akkortájt alapított intézmény felépítésében ő is segített, és – először 1982-ben – talán ezért is vették őrizetbe az izraeli katonai hatóságok. Négy hónapig vádemelés és tárgyalás nélkül tartották fogva.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.