A migráció más perspektívából – Fabricius Anna Itt a munka, hol az otthon? című kiállításáról

6 perc

2024.08.21. 14:30

2024.08.21. 15:30

A Kassák Múzeumban október végéig tekinthető meg a tavalyi Kassák kortárs művészeti díj nyertesének kiállítása, mely a munkavégzés miatti elvándorlást jeleníti meg. Fabricius Anna érzékenyen mutatja be a huszonegyedik századi munkásokat, azt, hogy érinti munkájukat, illetve magánéletüket a globalizáció és a technológiai változások.

Nem új jelenség, hogy valaki a szülőföldjétől távol él és dolgozik. Migráció, így bevándorló munkaerő mindig is volt, alakította, formálta a befogadó országok gazdaságát és a kultúráját, valamint közvetetten, a hiány révén, a kibocsátó országokét is. Ezért is fogalmaz úgy Didier Bigo, hogy a migrációs politikának, amely a félelemre épít – ami Magyarországon is az egyik fő paradigma –, fontos komponense a felejtés politikája is.

Más kérdés, hogy a migráció a közlekedés technológiájának fejlődése által, a globalizálódó világban nagyobb lett. Ez a léptékváltás nem vitatható. Magyarország viszont a mai napig nem tudta megemészteni a globalizációt. Míg a posztszocialista átalakulásunkkal voltunk elfoglalva, már javában jelen voltak és hatottak a globalizációs tendenciák, sőt, maga a posztszocialista átalakulás is globalizációs tendenciákhoz kötődve zajlott.

Az európai uniós csatlakozás (az első keleti bővítés) után a kivándorlás problémája volt a meghatározó a közbeszédben, és a bevándorlás, mivel túlnyomórészt a kelet-európai térségből származó emberek megjelenését jelentette hazánkban, kevésbé volt látványos a 2010-es évekig. Azonban az uniós csatlakozástól érzékelhető identitástranszformáció is zajlott a régióban, mégpedig az „európai identitás” irányába, amelyről viszont Josep Fontana történész kimutatta, hogy mindig is a „barbárok” ellenében formálták meg. (Tegyük hozzá, hogy az a magyar nemzeti identitás, amely Európa peremére és annak végváraként pozicionálta magát, ugyanúgy magában foglalta ezt a narratívát például a törökök és a tatárok ellenében.)

Ne feledjük el azonban, hogyan kezdődött ez az évezred, és hogy mindeközben Európán kívül háborúk zajlottak, melyek során egyre jobban destabilizálódott a közel-keleti régió, majd ennek hatására 2015-ben kirobbant a menekültválság, és az erre adott lokális és európai szintű politikai válaszok elég sok mindent megváltoztattak. Ez a megrázó erejű esemény alapvetően formálta a régió gondolkodását a globalizációról, a migrációról, valamint az összekötöttségről és az egymásra utaltságról.