Kemény lépést ajánl a német cégeket csuklóztató Magyarországgal szemben Brüsszel és Berlin stratégiai partnere

Ha így megy tovább, az Európai Unió egyik legfőbb értékét, a határok nélküli egységes piacot számolja fel a magyar gazdaságpolitika. Ez a borús jövőkép abban a friss német tanulmányban olvasható, amely azt vizsgálja, hogy az Orbán-kormány politikája miként veszélyezteti az európai és azon belül különösen a német vállalatok magyarországi befektetéseit és a szabad versenyt. A dokumentumot az Institut für Europäische Politik (IEP) jegyzi, amely a német külügyminisztérium és az Európai Bizottság stratégiai partnere. Az időzítése is fontos, hiszen éppen a magyar kormány tölti be az unió soros elnöki tisztségét, és Orbán Viktor Európa versenyképességét állította a féléves ciklus középpontjába. A 11 pontban vázolt budapesti terv azonban inkább csak a különutas magyar kormányelit gazdagodását szolgálná, ahogy a gazdasági semlegesség elméletébe csomagolt keleti orientáció is.

Úgy tűnik, a németek megelégelték, hogy a magyar kormány csiki-csukit játszik velük, és fogást keresnek a folyton izmozó Orbánon. Ez vélhetően nem független attól, hogy a német gazdaság, amely Magyarország legfőbb kereskedelmi partnereit adja és a legtöbb működő tőkével van jelen az országban, bajban van. Júliusban a várakozásoknál jóval nagyobb arányban, egyik hónapról a másikra 2,4 százalékkal esett vissza az ipari termelés. Óriási kihívás számukra az olcsó kínai konkurencia. Így már azok a német autóipari vállalatok sem feltétlenül emelnek védőernyőt a magyar kormány fölé, amelyek eddig élvezték az orbáni támogatáspolitikát és az olcsó magyar munkaerőt, és amelyek közvetlenül a külgazdasági minisztériummal tudják intézni ügyes-bajos dolgaikat.

Bizonyos szektorokban – például a kiskereskedelemben és az építőiparban – pedig kifejezetten szurkolnak a szigorú fellépésnek azok a német cégek, amelyek a magyar „szuverenitásvédelem” áldozataivá váltak. Az Orbán-kormány erővel kivásárolta a németeket a Budapest Airportból, ajánlatokkal ostromolja a Duna-Dráva Cement tulajdonosát, és különadókkal, regulákkal igyekszik csicskáztatni a Lidlt vagy az Aldit.

A német tanulmány nem kertel, szerzője szerint a magyar kormány intenzíven beavatkozik a piacgazdaságba, rendszeresen megkerüli a versenyjogi előírásokat, és versenykorlátozó szabályokat vezet be.