Valahányszor hosszú órákat töltök el futással a fenséges Pilisben vagy a vad Börzsönyben, az otthonosság érzése tölt el, és úgy érzem, része vagyok egy nagy egésznek. Ez már önmagában is öröm, ám mindennek megvannak azok a pozitív hatásai és konkrét előnyei is, amelyeknek nagy hasznát veszem a sűrű hétköznapokban. A szoros kapcsolatom a természettel többek között feltölt, éberebbé és koncentráltabbá tesz, csökkenti a stressz-szintemet, és olyan mély kapcsolódást tesz lehetővé önmagammal, amilyenre zajos nagyvárosban, a napi feladatok sűrűjében alig van esélyem. Olyan élményt ad, amihez bármikor visszanyúlhatok, és amire érdemes újra és újra időt és energiát szánnom. De hogyan is lehetséges mindez?
