Dúll Andrea környezetpszichológus: Jó lenne, ha nem volna szégyen a klímaszorongásról beszélni

Hogyan segíti a környezetpszichológia az ember és környezete közötti kapcsolat megértését?

A környezetpszichológia két fő megközelítésből vizsgálja az ember és a környezete közötti kapcsolatot. Az egyik a hagyományos nézőpont, amely az emberek és a környezet – legyen az épített, természeti vagy virtuális – közti kölcsönhatásokat kutatja. A másik irány kifejezetten a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra fókuszál, figyelembe véve az ember viszonyát a természetvédelemhez. Az utóbbi években a két irány egyre inkább összeolvadt. Gondoljunk csak arra, hogyan tervezhetjük meg hatékonyabban a szelektív hulladékgyűjtést, vagy miként csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat.

Milyen hatással van a klímaváltozás az emberek mentális egészségére és viselkedésére?

A klímaváltozás hatásai összetettek, számos pszichológiai kérdést vetnek fel. Ilyen például az időjárás érzékelése: miért érezzük intenzívebben a hőséget, mint a hideget, vagy miért válunk agresszívabbá meleg időben? Az emberek egyre inkább érzékelik a szezonális változások eltűnését, és ez érzelmi veszteséget okozhat – e jelenséget klímagyásznak nevezik. A klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak is erősödnek, amit ökoszorongásként ismerünk. Ez intenzív érzelmek formájában nyilvánulhat meg, amelyek akár megbéníthatják az egyént a mindennapi életben, szélsőséges esetben önsértéshez vagy mások bántalmazásához is vezethetnek.

Hogyan néz ki az ökoszorongás terápiája?

A folyamat első lépéseként a terapeuta és a páciens közösen megvizsgálja, hogy az illető szorongása valóban a klímaváltozással kapcsolatos-e, vagy valamilyen más, áttételesen megjelenő problémáról van szó. Gyakori például, hogy valaki valójában más élethelyzettel kapcsolatos félelmeket él át – például gyerekvállalással vagy munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatban –, és e szorongások csak áttételesen kapcsolódnak a klímaváltozáshoz.

Mi történik, amikor a szorongás valóban a klímaváltozással kapcsolatos?