A magyar szegények pénzének már 38 százalékát viszi el, hogy legyen mit enniük
6 perc
2025.04.23. 11:05
A szegények és a nyugdíjasok pénze kiemelkedően gyors ütemben romlott az inflációs válságban. A szegényebbek kosarában ugyanis nagy az élelmiszerek súlya, sőt egyre nagyobb, az évezredben még sose volt ekkora. A gazdagok kosarában sokkal kisebb az élelmiszerek súlya, de náluk is nő – cserébe annyira kevés a rezsi, hogy náluk már alig látszik.
Az inflációs válság sokkal inkább érintette a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű háztartásokat, mint akár a közepes, de különösen a magas jövedelmű rétegeket – derül ki a KSH adatbázisában fellelhető adatokból.
Az inflációs válság csúcspontján, 2022 végén, 2023 elején az egyes háztartástípusok közti különbség különösen jelentős volt az egyes háztartástípusok közt. 2023 januárjában volt az inflációs csúcs, az összes háztartást tekintve 25,7 százalékos éves inflációval. Ugyanakkor a nyugdíjasok inflációs csúcsa 27,4 százalék volt, míg a szegény (alacsony jövedelmű) háztartások csúcspontja 27 százalék (még februárban is). Eközben a magas jövedelmű háztartások csúcspontja mindössze 23,9 százalékos volt.
Tehát a gazdagok és a szegények (és nyugdíjasok) inflációs csúcspontjai közt 3-3,5 százalékpont különbség nyílt.
A helyzet az éves átlagos inflációkat tekintve valamivel jobb volt, de a különbségek úgy is számottevők. 2022-ben a szegények és a nyugdíjasok inflációja 15,2 százalékos volt, míg a gazdagoké csak 13,8 százalék. 2023-ban 18,1 és 18,3 százalék áll szemben 17,1 százalékkal.
A kiugrások mindig a szegényeket ütik meg jobban
Hosszabb időtávot nézve is kijelenthető, hogy a magas jövedelmű háztartások inflációja alacsony, jellemzően alacsonyabb, mint az összes többi jövedelmi szintű háztartásé.