Reflektorfényben a vagyonadó

A téma a nemzetközi trendek, az államháztartási nyomás és a nagy magánvagyonok növekvő láthatósága miatt rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű; a bizalmi vagyonkezelési (bvk) struktúrák ezzel egyidejűleg kerülnek a szabályozási fókusz középpontjába. Nemcsak azért, mert jelentős vagyont koncentrálnak, hanem azért is, mert ezekben a konstrukciókban a vagyon értékelése, nyilvántartása és gazdasági tartalma sokszor jóval transzparensebb, mint a hagyományos magánvagyoni struktúrákban – hívja fel a figyelmet írásában Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa, az Adózóna szakértője.


Rendkívüli munkavégzés: vannak-e buktatói?

Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést? Érvényesülnek-e korlátok? Melyek a felek alapvető jogai, kötelezettségei? Érdemes áttekinteni a buktatókat, mivel a jogszerűtlen munkáltatói lépéseknek következményei lehetnek – hívja fel a figyelmet dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő, az Adózóna szakértője.



Pénznemváltás: egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?

A pénznemváltás és annak könyvelési kezelése különösen fontos szerepet játszik azoknál a vállalkozásoknál, amelyek tevékenységük jelentős részét más pénznemben végzik, mint a forint. A magyar számviteli törvény és a társaságiadó-törvény különös figyelmet fordít arra, hogy ezen vállalkozások pénzügyi kimutatásai és adózási kötelezettségei pontosak legyenek, és összhangban álljanak az alkalmazott pénznemmel. A témáról Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló, az Adózóna szakértője ad áttekintést.











A Sulyok-ügy és a Fidesz: most jogszerűséget kér számon a párt, kormányon bátran váltott le neki nem tetsző embereket

Jogszerű és/vagy „méltó-e” a hivatali idejük lejárta előtt megválni a közjogi méltóságoktól? Van-e korlát a mindenkori kétharmad előtt? Ezekről a kérdésekről is lehet(ne) értelmes vitát folytatni Sulyok és társai eltávolítása kapcsán, csakhogy a Fidesz ma egészen mást mond, gondol ezekről, mint amikor még Orbánék birtokolták az alkotmányozó többséget. A NER 16 évének terhes öröksége az is, hogy magába az államfői intézménybe vetett bizalom is megrendült.


Der Spiegel-elemzés: Magyar Péter berlini vizitjének nagy tétje, hogy rá lehet-e bírni az ukrán EU-tagság támogatására, és mi ennek az ára

Ahogy most kinéz, az orosz elnök személyesen is nagy árat fizethet az ukrajnai kudarcért. Moszkva a béke ellen dolgozik a Kaukázusban is, jelenleg az örményeket fenyegeti. Az amerikai elnök szerte a világban bontókalapáccsal zúzza szét az USA szövetségeit. Trump semmit sem ért el az iráni háborúval, és ez sokba kerül a világnak. A PSG BL-győzelmét követő párizsi zavargások azt mutatják, hogy egyre több olyan ember él Európában, aki nemcsak megveti az itteni civilizációt, hanem aktívan küzd is ellene. Témák és vélemények a világlapokból.


Minősíthetetlen hangnem vagy csak szakmai kritikák? Súlyos vádak az MTA most kinevezett főtitkára ellen

Többen megkeresték lapunkat, hogy szerintük Kecskeméti Gábor, akit az MTA főtitkárának választottak, főnökként, oktatóként gyakran nem megengedhető stílusban nyilvánul meg. Az érintett szerint csak egyenesen fogalmaz és az alacsony színvonalat kéri számon. Megpróbáltuk körüljárni a kérdést, hiszen a megújuló tudományos élet egyik fontos posztját foglalta el az irodalomtörténész, de a végkövetkeztetést az olvasónak kell levonnia.


Standard-elemzés: Túl sok Habsburg-nosztalgia? A magyarországi hatalomváltás új utakat nyit Közép-Európában

Magyar Péter győzelme az egész régióban felkavarta az erőviszonyokat, új együttműködési formák látszanak kirajzolódni, de nem lehet tudni, hogy jön-e egy új Visegrád, netán a Schönbrunni Hatok lesz a nyerő formula? Erről ír az osztrák lapban Gerald Schubert külpolitikai szakíró, aki bőven lát nehézségeket a törekvések útjában.


Több mint 33 milliárd forintot hagytunk a közjegyzőknél egy év alatt, csaknem a harmadát ki is vehették nyereségként

Átlagosan nagyjából 40 millió forint volt a közjegyzői irodák nyeresége 2024-ben – derült ki a hivatalos beszámolókból, amelyeket a HVG összesített. A bevételeket tekintve ugyanakkor óriási a szórás: volt, ahol 150-180 millió forintot is kerestek egy év alatt a tulajdonosok, de akadt veszteséges közjegyző is. A Tisza-kormány teljesen átalakítaná a rendszert, a kamara szerint indokolt a jelenlegi díjszabás, és ha jelentősen csökkentenék az árakat, akkor sok közjegyzői iroda a csőd szélére kerülne.