Nyár végén bekapcsolják a második ozmotikus erőművet – és a java utána következik
Nyár végén tervezik beüzemelni a világ második ozmotikus erőművét ott, ahol a Rhone ömlik a Földközi-tengerbe.
Nyár végén tervezik beüzemelni a világ második ozmotikus erőművét ott, ahol a Rhone ömlik a Földközi-tengerbe.
Elvesztette támogatói bázisa nagy részét Emmanuel Macron francia államfő, és megváltoztak a francia szavazók is. Az előrehozott választás, amely kiírásakor is merész húzás volt, az első forduló után még inkább végzetesnek tűnik.
Nem meglepő módon az európai sajtót megmozgatta Orbán Viktorék új pártszövetségének megalakulása: a Financial Timestól a Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelik a történéseket. A The Guardian szerint aggályos hat hónapot hoz a magyar EU-elnökség. Daniel Cohn-Bendit Orbánhoz hasonlítja Melonit, és azt javasolja, csak óvatosan vele. A The Washington Post és a Die Welt a francia belpolitika eseményeit tárgyalja. Nemzetközi cikkválogatásunk.
A csapból is az folyik, hogy be kell vásárolni egy Eb-meccs megnézése előtt, de tényleg igaz ez? Utánajártunk: tényleg sokkal több tévét eladnak ilyenkor, de más, a meccsnézéshez távolról köthető áruk forgalma is megnő. Megtudtuk azt is, hogy mi a helyzet a generációs törésvonallal, és hogy a nagy infláció miként alakította át az Eb alatti vásárlási szokásokat.
A Patrióták Európáért pártszövetséget megalakító Orbán Viktor, Herbert Kickl és a többiek ritkán árulták el el ennyire nyíltan, miben is utaznak: az illiberális Európát célozzák meg, írja az osztrák lap.
A csepeli iskola falára írt Orbán-gondolatokból is összeállíthatták volna annak a Patrióta Európáért szövetségnek a manifesztumát, amellyel a magyar kormányfő kitörne a brüsszeli elszigeteltségből. Nem is a lózungokon fog múlni, hanem a partnerek, leginkább Marine Le Pen ambícióján, hogy Orbán közelebb kerül-e álmához, a jelentős EP-frakcióhoz.
Valóban igaz, hogy a szex elad? Szerzőnk nemcsak a reklámbiznisz alaptörvényének ered nyomába, hanem bemutat néhány emlékezetes reklámszexbotrányt, sőt a vámpírhatást is. A fő kérdés mégis az, mit tervezzünk az Y-generációnak, amelyik teljesen rezisztens a hagyományos szexis hirdetésekre.
Minden nő tudja, akinek több partnere is volt: a férfiondó íze különböző. De mitől is függ ez? És miért készítenek belőle ételt, sőt bőrápoló szereket?
De mi történik, ha úgy érzem, nem elég kívánatosak a vágyaim? Tudom-e egyáltalán, mit akarok? Vonzónak találom-e annyira önmagam, hogy elhiggyem, mások is vonzódhatnak hozzám? Az Útmutató tévelygőknek kötet párbeszédeit követve ezúttal vágyról, élvezetről és persze szexről folyik a társalgás.
Szitkozódásainkba élvezettel szőjük bele a szexuális jellegű szavakat, nincsenek ezzel máshogy más nációk tagjai sem. A különbség főleg a testrészek és a rokonság tagjainak kiválasztasában mutatkozik: nagyon vigyázzunk, hogy éppen melyiket használjuk, ha már mindenképpen csúnyán akarunk beszélni.
Mindenki retteg tőle, pedig bármikor beüthet. A közös vakációtól a terápiáig szerencsére sok minden segíthet. És jó tudni: bár esetleg „leblokkolódott” a szexuális vágy, azért még ott van.
Milyen lehet a Magyarországon egyedüli, rejtélyes Intimitásközpont, ahol a pszicho- és szexterápiák mellett érzéki masszázsokat, női és férfirituálékat hirdetnek? Ezoterikus szexcentrum, netán előkelő bordélyház? Kíváncsiak voltunk, szerzőink pedig hagyták magukat kényeztetni.
Az érintések a magzatkortól a halálunkig elkísérnek minket. A testi kontaktus leginkább kitüntetett periódusa a csecsemőkor mellett a szerelem időszaka, de az érintés a tartós párkapcsolatban fennálló viszony kiváló jelzőrendszere is. Minősége, hiánya, illetve túlzásba vitele csalhatatlanul a résztvevőkről szól.
Nemi kapcsolatok bonyolult hálózata szövi át a társadalmat. A nemi vágy nem bűn. A nemi ösztön meghatározza a viselkedést, alakítja a civilizációt. Ezek sokáig nem voltak maguktól értetődő állítások, sőt eretnekségnek számítottak.
Néhány millió év alatt a túlélés feltételei és lehetőségei gyökeresen átalakultak, a vonzalom, a párválasztás törvényei viszont szinte alig változtak – állítják a szexualitást evolúciós szempontból vizsgáló pszichológusok és biológusok. Páncélok vagy bankkártyák, egyre megy, a lényeg a „génharc”, a minél több túlélő utódért folytatott ádáz küzdelem.
Sok kisgyerek felfedezi, hogy nemi szerveinek ritmikus dörzsölése, simogatása különleges izgalmat okoz. Rólunk, felnőttekről és a szexualitáshoz való viszonyunkról szól, miképp reagálunk e természetes és fontos élményre.
Nem világos, hogy a szerelemnek van-e illata. Annyi azért bizonyos, hogy a párválasztásban szerepet játszanak a kémiai üzenetek, és nemcsak a hatékony szaporodás, hanem a viharos vagy éppen a tartós együttlét esélye felől is olyan csatornán kapunk tájékoztatást, amiről sokáig egyáltalán nem is tudtunk.
Mennyi szexuális hatás érheti a gyermeket? Mennyire természetes a belőle áradó szexualitás? A gyermekkori egészséges tapasztalatoknak meghatározó szerepük van.
Megzabolázhatatlan, állati az ösztönvilágunk, amely időnként előbújik belőlünk? Kordában kell tartani, ketrecbe zárni, mert egyébként pusztító, romboló erő? S vajon hogyan hat ösztönvilágunkra, szexualitásunkra a ketrec, a megfelelés a társadalmi elvárásoknak, a kultúra által szabályozott, kognitív korlát, a jólneveltség?
Azt szokták mondani, hogy a szexualitás az, ami a négy fal között történik, és senki másra nem tartozik. Az intim pillanatokat mégis gyakran átitatják társadalmi elvárások és tiltások, így derül ki, hogy akivel, ahol és amikor, ahogyan és amiért hancúrozunk, az talán nem is a saját választásunk. Ahogy talán az sem, ki lesz ma felül.