A barátság mint lázadás és politikai erő

A női barátságokban nincs meg az a fajta hierarchia, ami a heteronormatív párkapcsolatokban szinte mindig megjelenik. A női barátság egyfajta lázadást jelent a patriarhátus ellen: olyan erő van benne, ami képes átrendezni társadalmakat, képes megdönteni kormányokat – elsősorban pedig olyan erőt képvisel, amire jövőt építhetünk.


„Ki fogja kompenzálni a dolgozókat az elmúlt évekért?” – a fizetések megemelése mellett kártérítést is szeretnének az állami egyetemek dolgozói

Felemás helyzetbe kerültek azok az egyetemek, amelyek kimaradtak a modellváltásból, azaz a kekvásításból: megmaradt ugyan az autonómiájuk, ám pénz alig-alig érkezett hozzájuk. A Magyar-kormánytól többet remélnek, de kérdés például, hogy mikor jön a rég várt bérkorrekció – most ugyanis a dolgozók zöme sokkal kisebb fizetést kap, mint a hasonló pozícióban lévő, de kekvás egyetemen alkalmazott kollégáik. Jön-e egységes felsőoktatási bértábla? Mi lesz a kancelláriarendszerrel, marad-e a kétfejű vezetés? Meddig tart a türelem?


A hagyományos pártokon múlik, hogy a szász-anhalti példa lesz-e az új norma egész Németországban – nyugati lapok az AfD győzelméről

Szász-Anhalt mutatja, hogy a választóknak elegük van a nagy pártokból. Az AfD előretörése miatt kell igazán aggódni a francia szélsőjobb hatalomra jutásától. Gyengül Irán szorítása a Hormuzi-szoroson, de az amerikai hadügyminiszter közben csapásokat mér saját hadseregére. Gengszterek és diktátorok a szakadék szélére sodorják a világot, de van egy út egy fényesebb jövő felé. Témák és vélemények a világsajtóból.




„A családi emlékezetből maradtak történetek a borzalmakról” – a tragédia, amit legfeljebb lábjegyzetben említenek a történelemórákon

30-70 ezer cigány nemzetiségű lakost deportáltak Magyarországról a német megszállás alatt, mégis alig néhány tucat településen van valamiféle emléke a roma holokausztnak. Kik az emlékezet őrzői, van személyes érintettségük? Gulyás Klárával, a Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján című kiállításának kurátorával és kutatásvezetőjével beszélgettünk.



„Szellemi értelemben könnyebb volt átvészelnem az elmúlt pár évet, mint magyar kollégáim többségének”

A velencei filmfesztiválon másodízben debütált Horvát Lili-film. A Jegyzeteim a Marsról című romantikus dráma a rendező első angol nyelvű, nemzetközi koprodukcióban készült darabja. „Kész kötéltánc volt ez a film” mondja az alkotó, aki arról is mesélt, hogy a Nemzeti Filmintézet miatt a főszereplőket is cserélni kellett.