Látott már ilyet? John Malkovich franciául beszél egy filmben
A legenda egy angol gentleman figuráját hozza a Vendég a francia kastélyban című filmben, melynek rendezője Gilles Legardinier.
A legenda egy angol gentleman figuráját hozza a Vendég a francia kastélyban című filmben, melynek rendezője Gilles Legardinier.
Négy szűk esztendő után ismét a 2019 előtti gyors növekedési pályára állítaná vissza a gazdaságot a kormány, bár a munkaerő kínálata szűkös, a kamatszint tartósan magas marad, az államadósság terhei nőnek, a külső források érkezése pedig akadozik.
Két lovat próbál egyszerre megülni Orbán Viktor, aki a Türk Tanácsban támogatta azt az izraeli konfliktussal kapcsolatos állásfoglalást, amire az ENSZ-ben nemet mondott. A „keresztényvédő” magyar kormányfő az azeri elnöknek is elismerését fejezte ki a keresztény örmények kiűzéséért Karabahból.
Korábban nagy ingatlanfejlesztésekről volt szó, arról most nincs hír, de a topmenedzsereknél váltás történt.
Orbán Viktor Magyarországán a Magyar Nemzet szélsőjobbról előzte a Kurucinfót, Csurka István pedig bármelyik írásával csupán a Fidesz mérsékelt frakciójában kaphatna helyet, írja szerzőnk. Vélemény.
Nagy a tétje a jövő heti amerikai-kínai találkozónak. Az Egyesült Államok hibát követ el azzal, hogy duzzasztja az iráni olajbevételeket. A lengyelországi hatalomváltás kényes terep. Mi legyen az ukrajnai választásokkal? Van-e terve Netanjahunak a gázai helyzet rendezésére? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A gázai háború és Izrael támogatása elfelejtett vagy eddig rejtett törésvonalakat hozott elő az Egyesült Államokban, ahol Joe Biden demokrata elnöknek inkább a saját pártjával gyűlik meg a baja, mint az ebben a kérdésben egységet mutató ellenzéki republikánusokkal.
Az oroszok többsége még mindig elhiszi a Kreml egyre agresszívabbá váló Ukrajna-ellenes propagandáját – mondta Pavel Filatyjev, az orosz hadsereg belső helyzetét feltáró, ZOV című könyv szerzője.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen Zuglóban, a Szaletlyben jártunk.
A nemzetközi egyetemi rangsorokban nem a modellváltás vagy más reformintézkedések, hanem Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja miatt léphetnek előre a magyarországi univerzitások.
A számok nem hazudnak, de néha becsapósak. Az, hogy az 500 legnagyobb magyarországi vállalat együttes forgalmát jelző adat egy év alatt közel másfélszeresére nőtt, egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vezető vállalatok jól jöttek ki a tavalyi évből.
A brit lap három pontban foglalja össze, miért lehetett súlyuknál nagyobb szerepük a döntéshozatalban az uniós kisállamoknak.
Németországban nem ajánlott a zsidóknak a nyílt utcán hovatartozásukra utaló jeleket, Dávid-csillagot vagy kipát viselni. Közben a rendőrökkel is szembeszegülő muszlim tüntetők láttán sokakban alábbhagyott a „Wilkommenskultur". Franciaországban is sűrűsödnek az atrocitások, pár napja megkéseltek egy zsidó nőt, lakása ajtajára pedig horogkeresztet véstek. Tudósítóink jelentik.
Az Aqualiget Lakópark Kft.-ben Lőw Zsolt egyik üzlettársa egy volt államtitkár.
Frei Tamás a legújabb könyvében azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lenne, ha valakik megpróbálnák likvidálni az orosz elnököt. Kik és hogyan tervelnék ki az akciót? És milyen feladata lenne ebben André Calvinak, Frei visszatérő főhősének? A szerzőt a könyvről, annak egy elképzelt filmváltozatáról és arról is kérdeztük, hogy nem írna-e regényt az Orbán-rezsim lehetséges végéről is.
Az arab éjszaka című darab nézőire vár, hogy a töredezett, időben és térben ugráló abszurd történetet összerakják.
Kettős feladat előtt áll az EU a migráció ügyében. Lassan véget ér az ukrán ellentámadás, a fronton patthelyzet állt be. A török elnök saját magát fokozza le mellékszereplővé a közel-keleti válságban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Erősen tiltakoznak a Corvinus Egyetemen Ádám Zoltán docens kirúgása miatt a kollégái. Az egyetem vezetése saját döntését jogszerűnek mondja, Ádám pedig nem gondolja, hogy a tiltakozások hatására visszavennék. A HVG-nek adott interjúban hosszan beszél a „botrányos vizsgáztatás" körülményeiről, arról, miért állt bele ebbe az egészbe, és mi történt a szabálytalansági eljárás során. Bár az egyetemvezetés politikai akcióval vádolja, Ádám ezt visszautasítja. Mik a tervei, mit gondol az egyetemi modellváltásról és az ország kilátásairól? Portréinterjú Ádám Zoltán közgazdásszal.
Mágneses térben lebegő házak készültek Japánban, így is próbálnak védekezni a földrengések ellen. Több se kellett, a műsorvezetői felvezetés beindította a humoristák fantáziáját. Mi lesz a kvarcórákkal és a fogtömésekkel, kérdezi Litkai. A közművesítés is felvet problémákat, és elemezni szükséges, mi történik áramszünet idején. Egy ilyen ház még a legendás magyar kőműveseket is megoldhatatlan helyzet elé állítaná, véli Hadházi. De mi köze mindennek ahhoz, hogy augusztus 20. előtt a galambok a Velencei-tóhoz gyűlnek?
Bármi történt is velünk a múltban, bármilyen nehéz helyzetben vagyunk, van esélyünk, hogy mi alakítsuk a jövőnket. David Goggins 40 százalékos szabálya szerint a legtöbben képességeinknek alig 40 százalékát használjuk ki még akkor is, amikor úgy érezzük, már mindent beleadtunk. Goggins az Egyesült Államok fegyveres erőinek ikonja, világrekorder állóképességi sportoló, élő legenda. Jövő nélküli, depressziós, túlsúlyos fiatalként a gyerekkora valóságos rémálom volt: szegénység, előítéletek, testi és lelki bántalmazás vette körül. Felnőve azonban rengeteg önfegyelemmel és mentális állóképessége fejlesztésével nagyot fordított a sorsán: Nincs hatalmad felettem című, inspiráló és olvasmányos könyvében megosztja velünk elképesztő történetét, amely nekünk is segíthet túllépnünk a fájdalmakon, leküzdenünk a démonainkat és a félelmet, valamint teljes egészében kiaknáznunk a bennünk rejlő potenciált.