„Csak az igen jelenti azt, hogy igen” – ez kimaradt a nőket a nemi erőszaktól is védeni hivatott EU-s jogszabályból

Nem minden nemi erőszak ellen védi az új EU-s irányelv a nőket, amely az őket fenyegető erőszak elleni harcról szól, mert a tagállamok nem tudtak megállapodni abban, mi is a nemi erőszak. Ami a nők és az áldozatok védelmében bekerült a szövegbe, azt a tagállamoknak kötelező beemelniük a jogrendjükbe, ha még nincs ott.




Nemzetközi lapszemle: Az orosz védelmi miniszter, Sojgu hűsége elnyerte jutalmát, nem járt úgy, mint a lázadó Prigozsin

Ivan Krasztev az Európát az utóbbi egy évtizedben sújtó öt válságról írt a Le Monde-ba. A Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz szerint újra kell gondolni a kapitalizmus rendszerét. Youval Noah Harari állítása szerint a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát. A Financial Times ugyancsak az izraeli helyzetet értékeli. A The Economist Szergej Sojgu leváltását elemzi. A Bloomberg a grúziai ügynöktörvényt és az arra adott nyugati reakciókat tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.




Deutsch Tamásnak csak mellékesből bejön évi 18 millió: egyre jobban megy az EP-képviselő ügyvédi praxisa

Deutsch Tamás egyéni ügyvédként úgy is majdnem megháromszorozta – és ezzel másfél millió forintra növelte – havi extra bevételét, hogy európai parlamenti képviselősége mellett saját állítása szerint is csupán akkor foglalkozik ügyvédi munkával, amikor ideje engedi. A magyar EP-képviselők közül az övénél több mellékjövedelme csak egynek van.


Miért nem kapott Nobel-díjat Horthyék kedvence, Herczeg Ferenc, aki most tétel lett a szóbeli érettségin?

Kötelező olvasmányként és érettségi tételként „halhatatlanították” ez évre Herczeg Ferencet. Az élet kapuja című történelmi lektűrjét száz éve – hiú reményeket keltve – a Nobel-díjra legérdemesebbként emlegette a nemzetközi elismerésre vágyó hazai politikai elit. Hogyan várták, és miért nem kaphatta meg a legnagyobb irodalmi díjat a kurzus kedvence?


Betiltott könyvek – 2. rész: A nácivá tett Piroska és a sci-fi horror születése

Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.








Nemzetközi lapszemle: Hszi Csin-ping európai útjával tükröt tartott a gyönge és megosztott kontinens elé

A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Le Figaro, illetve a Time a kínai elnök európai útját és hazai politikáját elemzi. A Financial Time szerint az EU teljes mértékben függetleníthetné magát az orosz cseppfolyósított földgáztól. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Szergej Sojgu leváltására is reagál. Joe Biden kétségbeesetten próbálkozik, hogy véget érjen a gázai háború, írja a Guardian. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.