Az új ESG-szabályok azt is tisztázták, mit jelent az EU-ban, hogy egy tőzsdei cég működik

Tizenöt éve a magukat progresszív színekben feltüntetni kívánó vállalatok nem kerülhették meg, hogy ne legyen céges és társadalmi felelősségvállalásra (corporate social responsibility – CSR) irányuló programjuk vagy részlegük. Mára azonban a fenntarthatóság, a zöldítés, a klíma- és karbonsemlegesség a vállalati működésben a korábban jellemző kiegészítő szerep helyett a gazdasági racionalitás szerves részévé vált. A bankok, a biztosítók és a hitelminősítők döntéshozatali folyamataiban, a befektetések kiválasztásában egyre nagyobb szerep jut a fenntarthatósági és klímaszempontoknak.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a cégek működésében a társadalmi elfogadottság fontossága látványosan megnőtt az utóbbi másfél évtizedben. Az EU tagállamai 2024 februárjában ideiglenes megállapodásra jutottak az ESG, azaz a környezeti (E – environmental), társadalmi (S – social) és irányítási (G – governance) besorolások átfogó és a tőzsdei cégekre kötelező érvényű szabályozásáról. A jogszabály célja a fenntartható pénzügyi termékek iránti befektetői bizalom növelése. Az ESG kritériumrendszere arra hivatott, hogy meghatározza, egy vállalat mennyire felelősségteljesen viselkedik a környezetvédelem, a társadalmi ügyek és a vállalatirányítás területén. Az értékelési rendszer abban segít, hogy a befektetők, fogyasztók és más érdekelt felek objektív képet kapjanak a vállalkozás fenntarthatósági teljesítményéről.

Ezentúl minden érintett vállalat – a cégen belül kijelölt szakértő vagy külső ESG-elemző által összeállított – több mint 150 mutató alapján méri fel, mennyire klímabarát, fenntartható és energiaintenzív a saját működése.