Pintér Sándor egyik embere váltotta a másikat a belügyminiszter egykori cégénél
Tasnádi László már csak az igazgatóság elnöke a Civil Biztonsági Szolgálatnál, az új vezérigazgató Vankó László lett.
Hathónaposan a többség még szopik és azonnal felveszik, ha sír – baba-mama-statisztika
Az anyák féléves gyermekükkel kialakított kapcsolatát pozitív érzések jellemezték a KSH NKI felmérése idején és döntő többségük összességében elégedett az életével. A háztartási feladatok ellátása továbbra is döntően a nőkre hárul, bár egyre több családban az apák is kiveszik belőle a részüket. HVG-Ténytár.
Nemzetközi lapszemle: Orbánt erősítheti Meloni győzelme, Putyin pancser
Fogy az orosz, ezért mozgósíthatott későn 300 ezer tartalékost Putyin, aki megint totálisan elvétette az ütemet. Közben a nemzetközi lapok azt is elemzik, mit hozhat az EU-ban egy olasz-lengyel-magyar szélsőjobbos hármas.
Mezítlábas utcagyerekből, kanyargós pályán lett Kenya elnöke
Tehetséges szónok és politikai szervező William Ruto, aki régi álmát valóra váltva nyerte meg a kenyai elnökválasztást.
Az Orbán-kormány nem töri össze magát, hogy rendezze Bős-Nagymaros ügyét
A vízlépcsőrendszerrel összefüggő magyar-szlovák perben a hágai Nemzetközi Bíróság annak idején dodonai ítéletet hozott, s a torzóként maradt ügyet azóta sem rendezte a két ország – bár, úgy tűnik, az akarat sem volt, és most sincs meg különösebben egyik oldalon sem erre.
A bős-nagymarosi vízlépcső ügye a mai hatalomnak is üzen
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
Guardian-vendégkommentár: Meloni veszély az olaszok és Európa számára
A baloldal bűne, hogy az olasz szélsőjobb a hatalom küszöbén áll.
Tokió Vice – 7. rész: A japán szexipar mocska
A Tokió Vice – Egy újságíró a japán maffia hálójában című könyv nyomán készült HBO Max-sorozatból is ismerős lehet Jake Adelstein, a fiatal amerikai újságíró története. A szerző Japán egyik legnagyobb napilapjánál kap tudósítói állást. Munkája során az átlagemberek elől elzárt helyekre is eljut, és rádöbben, hogy az udvarias, modern és csillogó Tokió álarca mögött kegyetlen világ lappang. Egyre jobban belekeveredik ebbe a közegbe, és olyan információkhoz jut, amelyek szerettei és a saját életét is veszélybe sodorják. Adelstein az oknyomozó újságírás legjobb hagyományait krimiszerű izgalommal, fekete humorral és öniróniával ötvözi. A HVG Könyvek által kiadott regény több részletét is közöljük sorozatunkban.
"Tudunk együtt élni?" - kérdezi Eno Enyieokpon, a Budapestre menekült nigériai "fekete ukrán"
A Budapest Fashion Weeken mutatta be még Ukrajnában készült kollekcióját a Nigériában felnőtt Eno Enyieokpon. Informatikus diplomáját Minszkben szerezte, de ruhatervezést már Kijevben tanult. A HVG portréinterjújában arról is beszélt, mit jelent számára, hogy "fekete ukrán".
Ha két ember hasonlít egymásra, az a DNS-ükből is kiderül, akkor is, ha nem rokonok
Nem ritkák a közvetlen rokonságban nem álló, mégis egymásra hasonlító emberek, és kiderült, hogy a DNS-ükben is sok lehet az egyezés.
Lukácsi Katalin: Isten nem ver gyermekáldással
Az abortuszt elkerülni kell, nem betiltani. A megelőzéséért kell síkra szállni, nem a betiltásáért. Ha vitatjuk is, hogy személy-e a magzat, azt nem vitatjuk, hogy a megfoganni tudó nő személy. Érte kellene aggódni. És mindannyiunkért, hogy olyan országgá építjük-e Magyarországot, ahol öröm a gyermekvállalás, és ahol öröm élni. Vélemény.
Bérgyilkos csapdában a cégek: ha fizetést emelnek, az a baj, ha nem, akkor az
Ha nőnek a keresetek, abba belerokkanhatnak a cégek, csőd- és elbocsátási hullám jöhet. Ha nem nőnek, az visszaveti a fogyasztást, aminek eredménye végső soron ugyanez. A dolgozók és a munkáltatók is az állam segítségét várják, az azonban egyelőre nem érkezik.
Nemzetközi lapszemle: A Kremlben már arra készül az elit, hogy megrendül Putyin hatalma
Éberséget tanácsolnak a demokráciáknak, ne vegyük félvállról az atommal fenyegetőző Putyint, az Orbán-kormánynál nincs "stabilabb" az EU-ban, Burgenlandban a Magyarország felől érkező menekültek ezrei miatt azt követelik, hogy a kormány tárgyaljon Orbánékkal.
EUobserver-elemzés: Meloni győzelme nem okvetlenül jó Orbánnak
Van szakértő, aki úgy látja, hogy Olaszországból nem lesz új Magyarország vagy Lengyelország, nem lesz szó új Visegrádi Csoportról. Leselkednek veszélyek az olasz jogállamiságra, de az uniós pénzeket az olasz szélsőjobb sem szívesen kockáztatja.
Megitatnák az emberekkel a grönlandi gleccsereket, mielőtt elolvadnak
Az ország évente 250 gigatonna vizet veszít a jégtakarójából, de még így is bőven jut kereskedelmi célra.
Az egész Európában erősödő szélsőjobboldal bemenetelhet Rómába
A másfél évtizede egymást követő válságok az elit ellen fordították a szavazókat Európában, aminek a legnagyobb haszonélvezője a szélsőjobb.
90 éves az első német autópálya, de ehhez Hitlernek nem volt köze
A náci vezér később kisajátította a dicsőséget, de akármekkora propagandát is csapott neki, a pályaépítés annyira flottul azért nem ment. A II. világháború végéig nem is támadt tömegigény az Autobahnokra, volt, amelyiken annyira kicsi volt a forgalom, hogy a bicikliseket is felengedték rá.
Mintha két filmet néznénk egyszerre, de a vége közös – ajánló
Bárkinek eszébe jut olykor, mi lett volna, ha az élete valamelyik fordulópontján másként dönt akár ő maga, akár a kifürkészhetetlen sors. A Nézz mindkét irányba! című vígjátékban is kérdés a kérdés.
Választási kampány nélkül kevesebb jut propagandára, de az a „megfelelő” helyekre
Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.
Most már bizonyított, mit okoz a városban élőknél egy rövid séta a természetben
Az már egy ideje ismert, hogy a természet remek stresszkezelő, jó hatással van a stressz feldolgozásában érintett agyi régiókra. Az ok-okozati összefüggés azonban kétséges volt: nem lehetett biztosan tudni, hogy valóban a természetnek van-e stresszcsökkentő hatása, vagy a kevésbé stresszes emberek vannak többet a természetben.