Harminc éve még azt sem tudtuk, mi az, ma pedig már több előfizetés van az országban, mint ahány ember.
Kevés dologgal lehet olyan jól szemléltetni a technológia fejlődését, mint a mobiltelefonokéval. Bár Magyarország lakói a kilencvenes években találkozhattak először nagyobb tömegben a mobilokkal, a technológia tőlünk nyugatabbra már a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején elkezdte bontogatni a szárnyait. Lássuk, a legfontosabb mérföldköveket!
Autóba épített telefont már Magyarországon is lehetett látni a nyolcvanas években, igaz, ezek jellemzően rendőrségi vagy diplomáciai autók voltak. Az autótelefonok ekkor még megmosolyogtató darabok voltak, bakelitkagylóval, esetenként pedig klasszikus tárcsával. A prototípusért ennél azonban jóval régebbre, egészen 1946-ig kell visszaugrani, ugyanis ekkor helyezték üzembe az első autóban is használható telefont. Ez a rendszer még gigantikus volt, a komplett szerkezet 36 kilót nyomott, és csupán korlátozott területen, St. Louis belvárosában volt használható.
Európában egészen 1958-ig kellett várni az első autós telefonszolgáltatásra, amelyet az NSZK lakói élvezhettek. Az A-Netz nevű szolgáltatás 1971-ig üzemelt, csúcsidőben közel 11 ezer előfizetőt szolgált ki, igaz, ezen keresztül még csak úgy lehetett hívásokat bonyolítani, hogy egy központi diszpécsertől kellett kérni a kapcsolást.
Az A-Netz éppen 1971-ben adta át a stafétát utódjának, a B-Netznek, amely már lehetővé tette a közvetlen tárcsázást. Eközben Finnországban is elindult az úgynevezett zéró generációs autós telefonszolgáltatás, az ARP vagyis az Autoradiopuhelin, amelyet 1982-ben az NMT nevű rendszer váltott le, amelyet ma már 1G-nek is nevezhetünk. Az autós telefonok egyre korszerűsödtek, a kilencvenes évek végén azonban végleg eljárt felettük az idő, mivel eddigre a kézi mobilok váltak elterjedté.
A hordozható telefonok őse, a nyolcvanas évek amerikai filmjeiből ismert klasszikus „téglafon”, a Motorola DynaTAC 8000x volt. Ennek a prototípusával bonyolította le a világ első mobiltelefon-hívásának tartott beszélgetést a feltaláló, Martin Cooper, még 1973-ban. Ezután azonban még pont egy évtizedet kellett várni, mire a prototípusból tömeggyártásra alkalmas készülék megjelenhetett az amerikai piacon. A DynaTAC 8000x mobilt tíz órán át kellett tölteni, ezután pedig körülbelül 30 percnyi beszélgetés után lemerült. A közel egykilós telefon szédítően sok pénzbe, 3995 dollárba került, ami mai áron csaknem tízezer dollárnak felelne meg.
Szintén a Motorola boszorkánykonyhájában fejlesztették a világ első összecsukható telefonját, azaz az első flip phone-t. Ez a Motorola MicroTAC volt, amelynek az első, még analóg technikát alkalmazó változatai 1989-ben jelentek meg. Az összecsukható megjelenés rendkívül népszerűnek bizonyult, később ez szolgáltatta az alapot az 1996-os Motorola StarTAC-hoz, illetve az összes, hasonló felépítésű mobilhoz, amelyek leginkább a kilencvenes évek végén, illetve a kétezres évek elején voltak népszerűek. Érdekesség, hogy szűk hat év elég volt hozzá, hogy a 30 perces rendelkezésre állási időt 3 órára tornázzák fel a Motorola mérnökei.
Két évvel a StarTAC megjelenése előtt azonban főleg az európai mobilozók örülhettek, ekkor jelent meg ugyanis az ikonikus Nokia 2110, amely az első telefon volt a mostanra legendás Nokia-csengőhanggal. Ennél azonban lényegesebb, hogy ezzel a készülékkel már lehetett SMS-t küldeni, emellett már hívásmemóriája is volt, tárolta a legutóbbi tíz hívott, fogadott és nem fogadott hívást is. Ezen a készüléken jelent meg először az úgynevezett „soft key”, azaz az olyan gombok, amelyek funkciója képernyőről képernyőre változott.
Bár csak három évvel fiatalabb, az 1997-ben megjelent Nokia 6110 már valóságos űrhajónak tűnik a szó szerint is nagy elődhöz képest. Magyarországon is ez volt az egyik legnépszerűbb üzleti telefon, ami érthető, mivel kompakt kialakítása mellett már volt rajta infravörös-port, amellyel az adatokat lehetett fogadni és küldeni. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy ezen a készüléken szerepelt először a legendás Snake, azaz a kígyós játék. Bár technikailag nem sokban különbözött, muszáj megemlíteni a 3210-es Nokiát is, amely az egyik első, külső antenna nélküli készülék volt. Népszerűségét mutatja, hogy a mai napig a cég egyik legnépszerűbb telefonja, amelyből közel 160 millió darabot értékesítettek.
Két évet ugrunk előre az időben a Sony Ericsson T68i érkezéséig. Bár az eredeti T68 még Ericsson márkanéven jelent meg, a japán szórakoztatóipari óriás és a svéd telco összeolvadásával megszületett a rövid életű márka, amely azonban így is sokat tett a mobiltelefonok fejlődéséért. A T68-as volt az egyik első színes kijelzős készülék, amelyhez már „rendkívül komoly”, 640x480 pixel felbontású kamerát is lehetett kapni – ez egy külső eszköz volt, amelyet a töltő csatlakozójába kellett pattintani használat előtt.
További három évvel később, 2004-ben a Motorola ismét megmutatta, hogy az összecsukható telefonok piacán ő az egyeduralkodó. A Razr V3 kódjelű készülék ugyanis minden korábbinál vékonyabb, rendkívül modern és elegáns megjelenésű készülék volt, amely 130 millió eladott darabbal sikeresen megmentette a Motorola akkortájt komoly anyagi gondokkal küszködő mobil-üzletágát. Bár a kamerája csak 0,3 megapixeles volt, a minőségi designnak köszönhetően valódi trendszetter telefonnak számított.
Még nem számít klasszikus okostelefonnak, de már majdnem az volt a Nokia 2007-ben piacra dobott N95-ös készüléke, amelyben már a 3G-nél gyorsabb HSDPA adatkapcsolat, GPS-vevő és egy akkor elképesztőnek számító, 5 megapixeles felbontású, Zeiss optikával ellátott digitális kamera is volt. A geekek odáig voltak érte, mégsem tudott elterjedni, mert elég drágának számított, ráadásul kicsit későn ért a buliba.
Ugyanis, a 2007. márciusi megjelenés után mindössze három hónap telt el, amikor egy bizonyos Steve Jobs bemutatta az Apple iPhone-ját, amellyel megkezdődött az okostelefonok kora. A státusszimbólumnak számító telefon már akkor 500 dollárba került, napjainkban a csúcsmodellért pedig ennek közel háromszorosát is elkérik. Az egyik legnépszerűbb modell az iPhone 3G volt, amelyben már 128 MB memória és 8, illetve 16 gigabyte háttértár is került. Ma már az iPhone 12-nél járunk, igaz, a számok megtévesztőek, mert 2007 óta összesen 21 különböző modell látott napvilágot. Az iPhone-ok napjainkban is státusszimbólumnak számítanak, még akkor is, ha technológiai szempontból már nem ezek a készülékek jelentik a csúcsot.
Csupán az érdekesség kedvéért említjük meg a HTC 2010-ben megjelent Evo márkajelű készülékét, ez volt ugyanis az első készülék, amely már képes volt 4G-adatkapcsolatra. A gyártó akkor még az élvonalat képviselte, napjainkban azonban már inkább a virtuális valóság szemüvegekkel próbál életben maradni.
A mostani egyik csúcstelefonnak pedig a Huawei P40 számít, amelyben már csak maga a memória annyi (8 GB RAM), mint amekkora háttértároló volt az első iPhone-ban, a 128 gigás háttértárat pedig már egy laptop is megirigyelné. Igaz, hogy ennek a készüléknek az akkumulátora harmadannyi ideig sem bírja, mint az első Apple készüléké, a nagy előd 3 megapixeles kamerájára azonban csak elnézően mosolyog a Huawei 50 megapixeles 4K-videót is rögzíteni képes miniatűr filmstúdiója.
Mint látható, elég akár csak bő tíz évet visszamenni az időben, hogy érzékeljük, milyen hajmeresztő fejlődésen mentek keresztül a mobiltelefonok, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy akár csak az előttünk álló 2-3 évben milyen további fejlődés vár ránk.
Idén sokan elszakadtunk egymástól fizikailag, kénytelenek voltunk átállni teljesen a digitális kapcsolattartásra. A távmunka, az online oktatás és a beszélgetések a szeretteinkkel, mind-mind kihívások elé állítják a rendelkezésünkre álló kommunikációs eszközeinket. A Vodafone decembertől induló kampánya erre hoz megoldást, hiszen kedvezménnyel újíthatjuk meg otthoni és mobil készülékeinket. Engedménnyel vásárolhatunk új tabletet vagy okostelefont mobil előfizetéssel, valamint tv készüléket és laptopot vezetékes internet előfizetéssel.
Ide kattintva az infografikát egyben is megtekintheti.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
