Bárkivel megeshet, hogy beteg lesz
A daganatos betegek szinte mindig felteszik maguknak a kérdést: miért pont én? Mit csináltam rosszul? A rák azonban nem büntetés.
A daganatos betegek szinte mindig felteszik maguknak a kérdést: miért pont én? Mit csináltam rosszul? A rák azonban nem büntetés.
A jól kitűzött életcélok boldogabb jövőt hoznak. De hogyan működik ez?
Teljesítményszorongás és kötődés – két olyan lelki jelenség, amely képes meghatározni a társunkhoz, a szexualitáshoz való viszonyunkat.
Mára messze nem csak szórakozást jelentenek a filmek, sorozatok – a világ megismerésének fontos terepévé váltak. Ezért különösen fontos, hogy mennyire hitelesek szakmailag a bennük ábrázolt karakterek, történések. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus nemrégiben videósorozatot indított Ember a filmben címmel. Vele beszélgettünk.
Szülőként, rokonként és barátként is sokat tehetünk azért, hogy a gyerek megszeresse a könyvet, akár már azelőtt, hogy olvasni tudna.
A gyermekkorban jelentkező pszichoszomatikus tünetek okainak feltárása még mindig nem elég hangsúlyos, noha egyre elterjedtebbé válik a nézet, miszerint az érzelmek kifejezésének, felszínre hozásának gátjai a gyerekeket még a felnőtteknél is könnyebben betegítik meg.
A #szeretemalelkem kampány célja, hogy népszerűsítse az öngondoskodást.
Testünk folyamatosan hírt ad lelkiállapotunkról.
Hogyan érjük el, amit szeretnénk, anélkül, hogy megbántanánk másokat?
Jót tesznek egy kapcsolatnak a veszekedések egy amerikai pszichológus szerint, de nem mindegy, hogy milyen a pár vitakultúrája.
Ha a társadalom nem elég együttérző, hogy segítsen a traumatizált csoportnak az élményei feldolgozásában, akkor a szorongás, a bűnbakképzés, az agresszió válhat dominánssá, és a sérülés generációkon át öröklődik. Interjú Bakó Tihamér és Zana Katalin pszichoterapeutákkal, akiknek nemrég jelent meg A transzgenerációs trauma és terápiája – A transzgenerációs atmoszféra című könyvük.
Amikor hivatást választunk – legyen szó ezúttal a művészetről –, örök kérdés, mennyiben követjük a felmenők lépteit. Lehet, hogy első pillantásra a választásunk hasonlónak tűnik, de kiderülhet, hogy mégis másfelé visz az utunk.
Ha szembe akarunk nézni azzal, milyen értékeket hagytak ránk elődeink, íme, néhány gyakorlat az első lépésekhez.
Meddig vagy a saját nagymamád, vagy az apád? Meddig van ereje a múltnak, és honnan tud gyengülni, változni ez az erő?
Kevésnek tűnik, mégis nagyon sokat számít az egészségünk szempontjából, ráadásul mozogni sem kell hozzá.
A családi szokások, rituálék összekovácsolnak, biztonságot adnak, reménységet ébresztenek, és az állandóság érzését keltve azt jelzik, ha a belső világunkban rend van, szokásaink stabil kereteket adnak az életünknek, akkor kint sem történhet velünk nagy baj.
A szeretet csoda, nem pedig természetes adottság, és keményen meg kell dolgozni érte – fogalmazták meg a HVG Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. Az est folyamán szóba került az anyai szeretet megszületése, a távolság és a közelség hatása a szeretetre, és az is, hogy mit kell eldönteni minden kapcsolatban.
Meglepő lehet, ha a tinédzserkorunkat hasonlítjuk össze az életközéppel.
Komolytalanság? Megbízhatatlanság? Ugyan!
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban Feldmár Andrással beszélgetünk.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.