Párterápiában az egyik leggyakrabban hozott probléma, hogy az egyik, de előfordul, hogy mindkét fél azt érzi, a másik valami olyasmit vár tőle, amit ő már nem tud, nem akar megtenni. Más szóval a felmerülő igény túlmegy azon a határon, amit az identitása, a saját magáról kialakított képe megenged.
Nemcsak az alkotáshoz, a nagy dolgok véghezviteléhez, de magához az élethez is kell, hogy önmagunkba zárva lehessünk, hogy ott szabadságra lelhessünk. De vajon nem csapjuk-e be önmagunkat önmagunkkal odabent?
„A szervátültetettek különösen értékelik a jelen pillanatot, hamarabb megtanulnak a kis dolgoknak is örülni” – meséli Mocsonoky Anna, aki transzplantált emberekkel készített interjúkötetet. A halálközeli élethelyzetek és az újjászületések tanulságai mellett a szerző beszél arról is, hogy lehet-e kapcsolat a donor rokonai és a szervet befogadó között. Öt kérdés, öt válasz.
Nem csak azért, mert mindkettő egyértelműen káros.
A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban életmentőkről és megmentettekről beszélgetünk.
A koronavírus-járvány hullámai folyamatosan emelik stressz-szintünket. Az élettani megfogalmazás szerint a stressz a szervezet általános reakciója egy ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra készteti. E folyamat persze ennél jóval bonyolultabb.
A magas aktivitásszint versenyelőnyt jelenthet.
Az ideális személyiségvonások elérésében leghatékonyabban a párkapcsolat tud segíteni, bár vannak, akik eleve előnnyel indulnak – derítette ki egy svájci kutatás.
Más a magasabb és a mélyebb hangszín jelentése.
A viszonylag fiatalnak számító pozitív pszichológia azt szeretné elérni, hogy a lélektan tudománya ne csak az élet legrosszabb dolgainak a kijavításán fáradozzon. A pszichológia legalább olyan mértékben legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.
A rövid szüneteken múlik minden – állítják amerikai kutatók.
Belső negatív élményeink elfogadása nem egyszerű feladat, ám nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon jól érezzük magunkat a bőrünkben.
Amikor azt halljuk, hogy fogadjuk el negatív érzéseinket, gondolatainkat, nem is sejtjük, hogy e jó tanács tudományos hátterét hosszú évekig kellett kidolgozniuk a pszichológia nagyjainak.
Nem minden elhanyagolt, bántott gyermekből lesz közönyös, erőszakos szülő. Sokan képesek a negatív mintát maguk mögött hagyni.
Az arckifejezés és az érzelmek közötti kapcsolat nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
Nem gond, ha a szülő olykor feszült, ideges, és emiatt rosszul reagál a gyerek hisztijére. A lényeg, hogy rendszeresen töltse fel érzelmi tankját. Ezt ajánlotta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Balogh Fruzsina, aki a Kapcsolódó Nevelés viszonylag új módszeréről beszélt. Az est során szó esett az amerikai módszer öt eszközéről, a limbikus rendszer egyensúlyának visszabillentéséről és arról, hogyan lehet tudatosan nevelni nevetéssel.
Sok olyan tulajdonságunk, automatikus reakciónk van, amitől szabadulni szeretnénk, de nem megy: ilyen a kisebbrendűségi érzés, a megfelelési kényszer. Ennek gyökerei sokszor a neveltetésünkben, a szocializációs folyamatban rejlenek.
A boldog gyerekkort meglehetősen sok tévhit övezi. Azt gondoljuk, nem férnek bele a negatív érzések, a szomorúság, a harag, nem férnek bele a könnyek. Ezzel azonban csak az elfojtást tanítjuk meg a gyermekünknek.
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban a Kapcsolódó Nevelés módszeréről is beszélgetünk.
Sokkoló eredményekkel zárult egy amerikai vizsgálat.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
