Miért éppen ez kerül a húsvéti asztalra?
Közeleg a húsvét, ideje beszerezni az ünnepi asztal elengedhetetlen étkeit. A sonka, tojás, torma és kalács hagyományosan azok az ételek, amelyek nélkül elképzelhetetlen a húsvét. De miért pont ezek lettek e tavaszi ünnep nélkülözhetetlen kellékei? A hagyományos, magyar húsvéti menü eredetét, történetét kutatjuk cikkünkben.
A keresztény hagyomány szerint a húsvét a negyvennapos böjt lezárása, melyet egy gazdag, laktató és tápláló lakomával ünnepelnek meg. A legfontosabb ételeket húsvét vasárnap egy díszes terítővel bélelt kosárba tették, a helyi templomban megszenteltették, és csak ezután kerülhetett a család asztalára. Noha az, hogy pontosan milyen ételeket vittek szentelésre, területenként eltérhetett, a torma, sonka, kalács és tojás kivétel nélkül mindenhol megtalálható volt a kosárban. De hogyan kerültek oda, miért éppen ezek a szimbolikus ételek azok, ami nélkül nem ünnep az ünnep?
Tojás
A megszentelt húsvéti kosár legfontosabb étke a tojás, amely egy ősi, egyetemes szimbólum: az egység, tisztaság, és a mindig újrateremtődő élet jelképe. A piros színnel – amire hagyományosan festjük –, Jézus vérére és a kereszthalálára emlékezik a keresztény világ. A népművészet ezt egészítette ki a tojások „írásával”, ami során különböző motívumokat, főleg növényeket, virágokat vagy vallási jelképeket hímeztek rá. Érdekes, hogy a magyar hagyományban külön jelentéssel bírt a locsolóknak adott húsvéti tojás a lányos házaknál: ha pirosat kapott a fiú, akkor szívesen látták, ha zöldet, akkor reménykedhetett, a kék a közömbösséget fejezte ki, a sárga viszont az elutasítást jelentette. Szokás volt továbbá az ünnepi asztalnál a tojást annyi felé vágni, ahány tagja volt a családnak, így erősítve és szimbolizálva a család egységét, összetartozását.
Sonka
Az ősi, zsidó-keresztény hagyományok eredeti étke a bárány volt, de ezt az évszázadok során – főleg a közép-kelet európai régióban – felváltotta vagy kiegészítette a füstölt sonka. Ennek egyszerű, praktikus okai voltak: az időjárási adottságok miatt a disznók vágását télre időzítették, hiszen ekkorra érték el azok vágásérett súlyukat, a nekik szánt takarmány ugyancsak ekkora fogyott el, illetve, a friss hús tárolására is csak a téli hónapokban volt lehetőség. Ezért, mire az idő enyhülni kezdett, a friss hús már általában elfogyott, a pácolással vagy füstöléssel tartósított részekhez pedig a nagyböjt negyven napja alatt nem nyúltak. Ahogy a magyar nyelv szépen meg is őrizte az ünnep nevében: húsvét napján vették elő először a tartósított húsdarabokat, azaz a sonkát.
Kalács
A negyvennapos böjt után, aminek ideje alatt hagyományosan tojást és tejet nem lehetett fogyasztani, a kelt tésztából készült omlós, vajas, édes kalács igazi, régen várt különlegesség volt. A kalács az áldást, a bőséget és az ünnepet szimbolizálja, húsvétkor pedig tésztáját kerek, koszorú formára fonták, ezzel emlékezve Jézus töviskoronájára.
Torma
A torma húsvéti fogyasztásának szokása a zsidó hagyományra nyúlik vissza. Pészach ünnepén kerül az asztalra az úgynevezett „keserű fű”, ami ízével az egyiptomi rabszolgaság keserű éveire emlékeztet. A keresztény szimbolikában ez úgy módosult, hogy itt a torma íze Jézus szenvedéseit jelképezi. A néphagyomány szerint a csípős, könnyfakasztó íz a rossz szellemeket is elűzi. Mindemellett, a torma kiváló kiegészítője a sós, nehéz füstölt húsnak, ráadásul megkönnyíti az elfogyasztott nehéz ételek emésztését.
Mindezek mellett az áruházlánc számos akciót, tartósan árcsökkentett terméket kínál a vásárlók részére, hogy mind az ünnepi, mind a napi bevásárláshoz kapcsolódó termékeket a lehető legjobb áron biztosíthassa.
A tartalom a Lidl Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.