Megtorpantak a hőszivattyú-eladások Európában

Tíz év folyamatos növekedés után 2023-ban kevesebb hőszivattyút értékesítettek Európában, mint az azt megelőző évben. A 3,02 millió eladott berendezéssel ez 6,5 százalékos csökkenést jelent – derül ki az Európai Hőszivattyú Szövetség (nevének angol rövidítésén: EHPA) 18 EU-tagállam, valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság statisztikáin alapuló jelentéséből.

Ennek készítői az eredményeket értékelve azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy ha az éves eladások ezen a szinten maradnak, akkor veszélybe kerülhet a 2030-as európai uniós klímacélok teljesülése. Ez esetben ugyanis hat év múlva a 2023 végi közel 24 millióval szemben nagyjából 45 millió hőszivattyú fog üzemelni a közösség területén – márpedig ez körülbelül 25 százalékkal kevesebb az előirányzottnál. Ami még fájóbb, hogy ez az elmaradás az európai szakszövetség becslése szerint a tervezetthez képest 70 millió tonnányi plusz szén-dioxid-kibocsátást jelentene. Csak érzékeltetésül: ez nagyjából annyi, mint amennyit Románia juttat a légkörbe egy teljes év alatt.

A csökkenő tendencia persze nem egységes az öreg kontinensen, vannak országok, amelyekben jobb a helyzet, s vannak, ahol rosszabb. Például Németországban 161 ezerrel több hőszivattyút adtak el tavaly, mint 2022-ben, míg Hollandiában 50 ezres, Belgiumban 43 ezres volt az előző évhez viszonyított bővülés. Ezzel szemben Olaszországban éves szinten 298 ezerrel estek vissza a hőszivattyú-eladások, Finnországban és Lengyelországban pedig 78-78 ezerrel.

Az 1000 háztartásra jutó hőszivattyúk állománya tekintetében Norvégia vezet, 635 darabbal, majd Finnország következik 512-vel és Svédország 438-al. Magyarország a maga 12 (!) darabos mutatójával a vizsgált országok rangsorában az utolsó helyen áll, az ezer háztartásonként 30 hőszivattyút felmutatni tudó Szlovákia és a 15 darabos Egyesült Királyság mögött.

Európában több mint 250 helyszínen gyártanak hőszivattyút, és minden eladott, illetve telepített készülék hozzájárul a kontinens tisztatechnológiai-szektorához és versenyképességéhez – emelte ki Mélanie Auvray az EHPA egyik szakembere. Mivel az ágazat folyamatos növekedésének biztosítása elősegíti az energiafüggetlenséget, valamint az átmenetet egy nettó nulla kibocsátású gazdaságba, a szövetség azt kérte az Európai Bizottságtól (EB), hogy minél előbb tegye közzé hőszivattyús akciótervét. Egyúttal javasolta a villamos energiára kivetett adók csökkentését is annak érdekében, hogy az áram a földgáznál olcsóbbá válhasson.

Ma az európai hőszivattyú-ágazat mintegy 170 ezer közvetlen munkahelyet biztosít, és hatalmas növekedési potenciál rejlik benne. Az Európában telepített hőszivattyúk révén az elmúlt húsz évben 58,4 Mt szén-dioxid-kibocsátást sikerült elkerülni, ezen belül tavaly 7,3 Mt-nyit. A 2023-ban eladott 3,02 millió készülékkel becslések szerint mintegy 40 TWh fosszilisenergia-megtakarítást lehet elérni, és ezek közel 8 Mt szén-dioxid-kibocsátástól mentesítik a légkört. További előny, hogy a hőszivattyúk az energiatermelési “völgyidőszakban” – vagyis éjjel 22 és hajnali 6 óra között – is működhetnek, így kevésbé terhelik az elektromos hálózatot.

A hőszivattyúk többféle funkcióban lehetnek hasznosak, például fűtésnél, hűtésnél vagy használati melegvíz előállításnál. Mivel az üzleti környezetben a hőszivattyúk sokoldalúak és hatékonyak, képesek energiahatékonyan elérni és megtartani a kívánt hőmérsékletet a szakszerűen kialakított és megfelelően szigetelt irodákban, üzlethelyiségekben és egyéb létesítményekben. Az E.ON levegő-víz típusú hőszivattyúi kiváló megoldást nyújtanak padlófűtéssel, mennyezeti vagy falfűtéssel, akár fan-coilokkal (ezek lamellás, sűrűn bordázott hőcserélő felületek, amelyeken keresztül a helyiség levegőjét lehet áramoltatni egy ventilátor segítségével) kombinálva. Egyetlen rendszeren keresztül képesek biztosítani a megfelelő hőmérsékletet minden évszakban, és akár a levegőből elvont, megújuló környezeti energiával is képesek 75 százalékos energiahatékonysággal, környezetbarát módon fűteni (csak a fennmaradó 25%-ot szükséges villamos energiából fedezni), így hozzájárulva a fenntartható energiafelhasználáshoz és költségmegtakarításhoz. A meglévő fűtési rendszer mellett akár hibrid megoldásban is alkalmazható, így biztosítva a folyamatos üzembiztonságot és az optimális energiafelhasználási szint megtartását.

Ugyanakkor a hőszivattyúk nem csupán fűtési megoldást jelentenek, megfelelően kiválasztott hőleadóval – például mennyezeti hűtés/fűtés vagy fancoil – a hűtés is könnyen megvalósítható. Hűtési célra megfelelő megoldás lehet egy úgynevezett változó hűtőközeg áramlású rendszer kialakítása, amely rugalmas és hatékony, mivel képes egyidejűleg több zónát hatékonyan hűteni, miközben más területeken csökkenti a hűtési terhelést. Ezek a megoldások általában hosszú élettartamúak és alacsony karbantartási igényűek, ami növeli a gazdaságosságukat és a megbízhatóságukat.

Végül, de nem utolsósorban a hőszivattyúk használati melegvíz előállítására is alkalmasak, ily módon hozzájárulva az energiafelhasználás optimalizálásához. A hagyományos elektromos vízmelegítőhöz képest ugyanis akár 60-70 százalékkal lehet csökkenteni az energiafelhasználást. Az sem probléma, ha egy nagyobb létszámú vállalkozásnak nagyobb tárolókapacitásra van szüksége, erre kiváló megoldást nyújtanak a külső tárolók.

Összefoglalva tehát egy hőszivattyú-beruházás azért éri meg egy vállalkozásnak, mert

• a környezeti energiát felhasználó rendszerek segítségével a fűtéshez/hűtéshez szükséges energia jelentős része megújuló forrásból biztosított, így a hagyományos rendszerekhez képest lényegesen gazdaságosabb és energiahatékonyabb a folyamatos üzemeltetése

• a kezdeti jelentősebb beruházási költségek a jövőbeli havi energiaköltségek csökkenésével hosszabb távon megtérülhetnek
• környezetbarát, mivel a fenntartható megoldásokkal lényegesen csökkenthető egy cég károsanyag-kibocsátása és ökológiai lábnyoma.

Az sem gond, ha egy vállalkozásnak nincs elegendő saját forrása a hőszivattyú-beruházáshoz. A hiányzó összeget ugyanis állami támogatással lehet kipótolni. A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború által kiváltott nehézségekre és az energia világpiacán kialakult zavarokra adott válaszként az Európai Bizottság (EB) kidolgozta a REPowerEU tervet, amelynek célja az energiatakarékosság növelése, a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az EU energiaellátásának diverzifikálása, amely segíthet abban, hogy Európa már jóval a 2030-as céldátum előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

A REPowerEU-pályázatok lehetőséget kínálnak arra, hogy vállalatok állami támogatással valósítsanak meg akár zöld beruházásokat, például napelem-rendszerek vagy hőszivattyúk telepítésével. A vissza nem térítendő támogatás többek közt megújuló energiaforrásokat termelő vagy hasznosító fejlesztési projektekre is felhasználható, legyen az napelemes rendszer vagy hőszivattyú. A támogatás összege 200 millió és 5 milliárd forint között lehet.

A tartalom az E.ON megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.