Külföldön már vannak jó példák, és végre itthon is elstartolt a konyhai zöld- és élelmiszerulladék szelektív gyűjtése
A konyhában keletkező zöld- és élelmiszerhulladék még mindig a legtöbb háztartásban a kommunális szemétbe kerül, ami több szempontból is káros. A karácsonyi időszakban ez a probléma hatványozottabban van jelen, hiszen az ünnepi ételek elkészítése és elfogyasztása során rengeteg hulladék, majd maradék keletkezik. Mutatjuk, hogyan lehet egyszerűen és okosan gyűjteni a konyhai biohulladékot.
A karácsonyi időszak a pihenésé, a vendégségeké és a nagy lakomáké. Noha az ünnepi vacsora és menü tervezését sokan már hetekkel korábban elkezdik, mégis előfordul, hogy rajtunk marad a rengeteg bejgli, sült vagy köret. Mindemellett, a szokásos adagok többszörösét készítjük ilyenkor el, ami megsokszorozza a sütés-főzés közben keletkező hulladékok mennyiségét is. Ezek a biohulladéknak számító szerves anyagok nagy eséllyel a kukában, vagyis a kommunális szemétben fognak landolni, ami több szempontból sem szerencsés.
Mi a baj a kukába dobott krumplipürével?
A globális metánkibocsátás körülbelül 20%-áért a hulladékipar felelős, azon belül is a szerves anyagok szemétlerakókban, nem megfelelő körülmények között történő bomlása. Amikor a tányérunkon maradó ételek, vagy az élelmiszer elkészítésekor fel nem használt szerves anyagok a kommunális szemétbe kerülnek, azok a többi hulladékkal együtt, azokat beszennyezve utaznak tovább a szemétlerakó felé. Az egyéb szeméttel kevert biológiai hulladék a lerakók oxigénmentes környezetében bomlik tovább, ami során nagy mennyiségű metán keletkezik. A metán pedig a szén-dioxid mellett az egyik legismertebb üvegházhatású gáz, amelynek óriási szerepe van a globális felmelegedésben. A becslések szerint a keletkezése helyén szétválogatott szerves hulladék gyűjtésével és hatékony kezelésével a hulladéklerakók metánkibocsátása 62 százalékkal csökkenthető.
Ezen túl, a hatékony biohulladék-gyűjtési rendszer üzemeltetési szempontból is fontos: ha több biohulladékot gyűjtünk szelektíven, kevesebb kerül át más hulladékáramokba. Ez azt jelenti, hogy a kevert (nem újrahasznosítható) hulladék mennyisége csökken, így ritkábban kell begyűjteni, és mivel kevésbé lesz szennyezett ételmaradékokkal, kevésbé lesz büdös is, továbbá az egyéb száraz újrafeldolgozható hulladékokat nem szennyezi be az ételmaradék.
Így is lehet csinálni!
A biohulladék megfelelő gyűjtésére többféle modell is létezik Európában. Az egyik követendő gyakorlat a milánói, walesi és katalán modell, amelyben a biohulladék-gyűjtési program elsősorban az élelmiszer-hulladékra összpontosít. Itt a kerti hulladékot külön gyűjtik megadott időpontokban, sokkal ritkábban, mint az élelmiszer-hulladékot, illetve a lakosoknak kell a zöldhulladékot egy „leadóhelyre” vinniük. Ezzel szemben Flandriában, Hollandiában, Ausztriában és Németországban az önkormányzatok kerekes gyűjtőedényeket, úgynevezett „biokukákat” biztosítanak, amelyekben vegyesen gyűjtik a kerti és az élelmiszer-hulladék egy részét.
Ugyan Magyarországon nem ez a modell lesz a követendő irány, érdemes megemlíteni a svédországi Lundban alkalmazott megoldást: egy úgynevezett „quattro” típusú szelektív gyűjtőrendszert fejlesztettek ki a háztartások számára. A település két magas, kerekes gyűjtőedényt biztosít, amelyekben 4 rekesz található, tehát a háztartások 8 különböző kategóriára tudják szétválogatni a hulladékot, úgy, mint: élelmiszer-hulladék, vegyes hulladék, kartonpapír, papír, műanyag, fém, színes üveg és fehér üveg. Ezen kívül az önkormányzat papírzacskókat is biztosít az élelmiszer-hulladék számára, ami benne van a díjban. Az első edényt (amely élelmiszer-hulladékot is tartalmaz) kéthetente ürítik, míg a másodikat négyhetente.
Milyen lehetőségeink vannak itthon?
A magyarországi települési hulladéknak 33 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 440 ezer tonnát tesz ki. Ennek elkülönített gyűjtése – a nemzetközi tapasztalatok alapján – házhoz menő rendszerrel növelhető leginkább, hiszen ez kényelmes alternatíva a lakosok számára. Magyarországon a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtése 14 településen kezdődött meg 2024 januárjában. A MOHU, vagyis a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fokozatosan vezeti be a szolgáltatást Budapest, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezeteiben.
Azokban a társasházakban, ahol már elérhető a szolgáltatás, a közös képviselőtől kell kérni a gyűjtőedényzet, azaz Morzsi igénylését nekik kell jelezni. Az 5 literes konyhai gyűjtőedény nemcsak könnyen kezelhető, de szag- és kifolyásmentes is. A társasházak számára emellett kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni, a meghatározott napokon.
A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is. Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát. Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis, amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is.
Az összegyűjtött konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot biogázüzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő. A biogázüzemben képződő maradék ráadásul – magas tápanyagtartalma miatt – kiváló komposztanyagot képez a mezőgazdaság számára.
A MOHU országos szinten fokozatosan vezeti be a fenti szolgáltatást. Azokon a településeken, ahol a szolgáltatás még nem elérhető, a hulladékudvarokban van lehetőség a biohulladék leadására. A helyszínek pontos listája a MOHU térképes keresőjén érhető el. További lehetőség még a közösségi komposztálás, ahol több háztartás szerves hulladékát gyűjtik egy helyen (például a társasház kertjében). A közösségformáló erő mellett jelentősen csökkenthető így a társasházak által termelt szemét mennyisége, és ezzel együtt a hulladékszállítás költsége is. És nem lesz szükség többé műtrágya vagy virágföld vásárlására sem, hiszen a keletkező humusz felhasználható mind a közös területeken, mind a háztartásokban. Kertes házak esetén ugyancsak a legjobb megoldás a konyhai hulladék újrahasznosítására a komposztálás, ami így egyenesen visszakerül a természet körforgásába.
A tartalom a MOHU megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
