Ez egy digitális népművészeti verseny – 10 év után újraindul a Ki Mit Tube
„Mondj valamit a világról, a saját korosztályodról!” Ez lehet a siker kulcsa a Ki Mit Tube-on a műsor producere szerint. 10 év után, a One Magyarország támogatásával tér vissza a harmadik évadával az online videós tehetségkutató, egy még inkább digitalizált világba. Rubin Kristóf elmondta, a műsor nem csak a versenyzőknek, a készítőinek is kihívás: hogyan lehet a napi 20-50 videóból kiválasztani azokat, amelyekből a fiatal generáció számára érdekes történetet lehet elmesélni.
Az Arctic Monkeys volt az egyik első zenekar, akik az interneten keresztül lettek ismertek, illetve kezdték el magukat építeni a 2000-es évek legelején, ez azóta csak fokozódott. Mit adhat egy online tehetségkutató egy olyan korban, amikor a legkönnyebb publicitást szerezni tehetségeknek és kevésbé tehetségeseknek egyaránt?
Ez is, mint minden tehetségkutató, részben arra szolgál, hogy az olyan embereknek, akik már elindultak valamilyen alkotói vagy előadói úton, egy újabb lökést adjon. De mindenki másnak is van helye a Ki Mit Tube-on. Ez egy digitális népművészeti verseny, bármivel el lehet indulni. A verseny lehetőséget ad arra, hogy bárki megmutassa magát. A korábbi két Ki Mit Tube-on, 2014-ben és 2015-ben a győztesek vagy a döntősök elég nagy hírverést kaptak. A másik szempont az az, hogy a fiatal korosztályt könnyebb itt elérni. Hiába nagy a tévés tehetségkutatók nézettsége, a Ki Mit Tube nézőközönsége 80-90%-ban 14 és 34 év közötti.
Egy klasszikus TV-s tehetségkutatóhoz képest miben más ez a verseny, mivel adhat esetleg többet a Ki Mit Tube a versenyzőknek?
Sok szempontból pont az ellentétje a tévés tehetségkutatóknak. A tévében a szerkesztők döntik el, hogy mit énekelj, hogyan nézz ki, mit mondj magadról. Ha továbbjutsz, kapsz egy mentort, aki menedzserként segít, és a szerkesztő határozza meg a frizurádat, ruhádat, stílusodat. A kreatív szabadságod korlátozott, nem olyan, mintha önállóan építenél karriert.
A Ki Mit Tube ezzel szemben egy teljesen önálló, “self-made” platform. Van egy versenykiírás, amit követni kell, de nem szólunk bele semmibe. Lehet, hogy van egy jó videód, amit korábban készítettél, de nem kapott elég figyelmet, és ezért kipróbálod a Ki Mit Tube-on. Vagy van egy új ötleted, összehívod a haverokat, beszerzitek az eszközöket, leforgatjátok, megvágjátok, és feltöltitek a Ki Mit Tube-ra. Ezután a te felelősséged, hogy megoszd a videódat, hogy szavazatokat gyűjts. Itt a saját magad ura vagy, és szinte kizárólag rajtad múlik, meddig jutsz a versenyben.
Miért döntöttetek úgy, hogy most, 10 év elteltével újraindítjátok a műsort? Miben lesz szerinted más ez az évad a korábbiakhoz képest?
Az elmúlt tíz évben felnőtt egy egész generáció, és a világ még inkább digitalizálódott. 2014-15-ben még ha nem is a YouTube hőskorszakában voltunk, de nagyon az elején. Az azt megelőző egy-két évben kezdtek igazán kibontakozni a videósok, és indult el a tartalomgyártás a YouTube-on. Úgy érzem, hogy akkor nagyon jó ütemben kapcsolódtunk be. Most pedig a fiatalok elképesztő mennyiségű digitális tartalmat fogyasztanak, főként a YouTube-on, TikTokon és Instagramon. Ezeken a platformokon lógnak, és itt nemcsak fogyasztanak, hanem tartalommal is kommunikálnak. Nekik már nem olyan kellemetlen a szereplés. Szerintem pont ez a tíz év kellett ahhoz, hogy felfrissüljön a dolog, ezért sok mindent változtattunk, és a kor elvárásaihoz igazítottuk a Ki Mit Tube-ot. Most már TikTok-csatornánk is van a YouTube mellett.
Napi összefoglalókat is csinálunk, műsorvezetőkkel, így ha valaki nem követi a Ki Mit Tube-ot, elég csak ezeket megnéznie. További újítás, hogy eddig az alkotónak meg kellett jelennie a videójában, most viszont kibővítettük a lehetőségeket, és bármilyen grafikai, animációs vagy képzőművészeti alkotással is lehet jelentkezni.
Az elmúlt 10 évben generációváltás történt a tartalomgyártók és az azokat fogyasztók között is: milyen produkciókra számítotok most?
Az elmúlt két évadban a produkciók 50-60 százaléka zenei volt, ami nem meglepő, hiszen ezt könnyen be lehet mutatni egy videó formájában. Most három kategóriánk van: „Minden, ami zene”, „Minden, ami videó”, és „Minden más”. Utóbbi egy összművészeti, nagyobb halmaz, amibe minden belefér – a tánctól és hagyományos előadói műfajtól kezdve, a parkour-on át egészen az ASMR-ig. Ide tartozik az animáció is.
Milyen szempontok alapján állt össze a Ki Mit Tube zsűrije?
Több szempontból különbözik a televíziós zsűriktől. Kilenc tagból áll, így még több nézőpontot képviselnek. Vannak fiatalok, idősebbek, megmondóemberek, zenészek és klasszikus tartalomgyártók. Így mindenki megtalálhatja benne a saját hősét vagy véleményvezérét.
A zsűrizés a Ki Mit Tube-ban nem csupán annyiból áll, hogy valaki jó volt, és visszahívjuk a színpadra. A zsűri tagjai elemzőként működnek, és saját videókat készítenek. Kiválasztják a számukra érdekes produkciókat, mélyebben elemzik őket, összehasonlítják, nem csak elmondják, mi a jó vagy rossz bennük.
A zsűri csupán véleményez, illetve a legjobb 27 közül egyszer választ 9-et, de alapvetően a közönség szavaz. Gondolkoztatok azon, hogy ezt a felállást megváltoztatjátok? Mi az előnye és mi a hátránya ennek a dinamikának?
Az, hogy a közönség szavazza meg a legjobb 27-et, tehát kategóriánként kilencet, szerintem tök jó és demokratikus megoldás. Azért van szükség a feltöltési időszak és a döntő közötti szakaszra, hogy kiszűrjük azokat a videókat, amelyek esetleg óriási népszerűséget érnek el, de csak trollkodás céljából készültek, és nem veszik komolyan a versenyt. Ez azoktól venné el a lehetőséget, akik valóban komolyan gondolják, hogy itt szeretnék beindítani a karrierjüket. Ezért van a zsűrinek kapuőr szerepe, hogy biztosítsa, csak azok kerüljenek be a döntőbe, akik megérdemlik, és akiket komolyan lehet venni. A fináléban viszont ismét a közönség szavaz arról, hogy ki nyeri meg a versenyt.
Az eddig megismert zsűritagok többségénél fontos motívum volt az egyediség kérdése. Ez mintha azt implikálná, hogy nem feltétlenül kész, tökéletes produkciókat várnának. A maximumra csiszolt technikánál többet számíthat az, hogy érték- és időtálló munka kerüljön a zsűri elé? Belefér egyfajta mentorálás is a Ki Mit Tube-ba?
A klasszikus értelemben vett mentorálás, mint az X-Faktorban, itt nem valósul meg. De arra jó, hogy a zsűri komolyabb véleményt fogalmazzon meg, valamint tanácsot adjon a karrier vagy az adott produkció jövőjével kapcsolatban. És nem a technikailag végtelenségig csiszolt produkcióknak van igazán jelentősége, hanem azoknak, akik mondanak valamit a világról, különösen a saját korosztályukról.
A verseny főtámogatója, a One Magyarország is nagy értékű támogatói csomagokkal készül az első 3 helyezett számára 5-3 és 2 millió forint értékben. Mi mindenre lehet felhasználni ezt az összeget egy karrier beindításához? Mit tanácsolnál milyen lehetőségekkel éljenek a nyertesek, mibe fektessék a nyereményüket?
Attól függ, milyen típusú alkotóról van szó. Például egy zenész esetében azt gondolnám, hogy szabadon felhasználhatja az összeget menedzsmentre vagy a demója elkészítésére. Ha a One portfóliójába illeszkedik, akkor a versenyzőknek lehetőséget adnak arra, hogy a One-on belüli kreatív munkafolyamatokba bekapcsolódjanak, és különböző alkotásokat készítsenek. Ez lehet zenei mű, grafika, sorozat, vagy bármi más. De az alkotó akár szabadon fel is használhatja az összeget, ugyanakkor támogatást kap menedzsmenti és kreatív oldalról, hogy milyen irányba lenne jó felhasználni a pénzt.
Nagyon fontos, hogy a Ki Mit Tube egy szabad platform, szabad kezet kaptunk a One-tól, ők valóban a fiatalokat szeretnék támogatni. Azért vállaltuk az együttműködést, mert ezen a platformon ezzel a főszponzorral meg tudjuk ezt valósítani. De ettől még nem szólnak bele semmibe.
Három fő kategória van, de ezeken belül szabad a pálya: hogyan lehet, ha egyáltalán lehet egy podcastert összehasonlítani egy beauty-videóval vagy akár egy animációval?
Az általános tehetségkutatók alapötlete, amit nemzetközi szinten “Got Talent”-ként ismerünk, abból indul ki, hogy mindenféle tehetséget össze lehet hasonlítani. Pont ezért izgalmasak: mindegy, hogy egy animációt hasonlítasz össze egy táncelőadással, a közönség el tudja dönteni, melyikben van nagyobb tehetségfaktor vagy melyik izgalmasabb.
„Mondj valamit a világról, szórakoztass, vagy lepd meg a nézőket” – olvasható a felhívásban. Egy mai digitális kreátornak mindegyikben jónak kell lennie, hogy képes legyen megragadni a figyelmet ebben a hatalmas zajban?
Szerintem igen. Még egy dolog lehet fontos, hogy legyen karizmatikus személyisége. Mert talán az a legfontosabb a produktumon túl, hogy olyan figura legyen, aki önmagában meg tudja nyerni a nézőket.
A tartalomkészítők mellett, a műsor készítőit milyen kihívások elé állítja ez a formátum? És személyesen téged – producerként?
Alapvetően teljesen más gondolkodást igényel, mint amit a tévében megszoktunk. Ismerni kell a trendeket és a generációkat, különösen a fiatalokat, valamint a különböző digitális felületeket. Fontos, hogy digitális térben is lehet történeteket építeni, hasonlóan a lineáris felületekhez. A tévében egyszerű egy adás ívén keresztül elmesélni egy tehetségkutató napi eseményeit. Sokkal nehezebb ezt megvalósítani a Ki Mit Tube esetén, ahol naponta 20-50 videó érkezik, és ezeket közzétesszük. Itt is vannak események, például valaki kiemelkedik a többiek közül, nemcsak azért, mert jobb, hanem mert valami különlegeset mondott, és a zsűri reagál rá. Ebből elindul egy vita vagy egy gondolatmenet, amit tovább viszünk, és ezeket a tartalmi piramisokat építjük tovább, hogy végül összeálljon egy történet. Ebben is lesznek győztesek, vesztesek, hősök, szórakoztató és elgondolkodtató személyek. Megismerjük a világnézetüket, és a viták, zsűrizések révén megértjük az egészet. Az igazi kihívás az, hogyan lehet ezen a digitális felületen történetet mesélni.
A tartalom a One Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
