Jó úton halad Magyarország a zöldenergia-felhasználásban, a napenergia terén például komoly fejlesztések várhatók. A vállalatoknál még mindig a földgáz és az áram a legfontosabb energiaforrás, és előretör a gáz cseppfolyósított formája, az LNG is.
Az energia piaca leegyszerűsítve ugyanúgy működik, mint bármely más terméké. A versenypiaci szolgáltatóknál azonban igen bonyolult logisztikai és tőzsdei folyamatok zajlanak a háttérben – ennek köszönhetően például az a furcsaság is előállhat, hogy Ausztria felől jön hozzánk az orosz gáz.
Sokkal több múlik a megfelelő logisztikai partneren, mint gondolnánk. Tulajdonképpen ő lesz cégünk arca és képviseli márkánkat a világpiacon. Ha késik, nem ér oda vagy szolgáltatása kívánnivalót hagy maga után, akkor az szinte olyan, mintha cégünk követett volna el a hibát.
Meddig és milyen tartományban érzékeljük a hangokat, mi számít kellemesen vagy kellemetlenül hangosnak, és honnantól halálos a hangerő? Mi a helyzet az állatok hallásával? Kié a leghangosabb sikoly és taps? – megannyi „hangos” kérdésre kerestük a választ.
A világ sosem volt csendes hely, még a telefonok, autók és egyéb zajforrások előtt sem. De hogyan született a hang, mikor lett mechanikus és mikor kezdtük el rögzíteni, terjeszteni? „Hangos” történelmünkből mindent megtudhat.
Miközben minden második magyar halálát valamilyen szív-és érrendszeri megbetegedés okozza, minden negyedikét pedig rákos daganat, a legújabb, leghatékonyabb terápiák csak jelentős késéssel jutnak el hazánkba.
Míg az okostelefonokkal járó hatékonyságnövekedésnek egyre több hazai vállalkozás örülhet, addig jelentős részük továbbra is fittyet hány a biztonsági előírásokra. A vállalati tudatosság hiányát az anti-malware alkalmazások alig 5%-os elterjedtsége is jól jelzi.
Igaz, hogy a kávé hizlal? Ráadásul altatóként is hatásos? A dohányosoknak tényleg több kell belőle? Sokunk kedvenc italáról jó néhány meglepő dolgot derítettünk ki.
A színek mindig is hatással voltak az emberek hangulatára, közérzetére és érzéseire, arra azonban csak az elmúlt évtizedekben figyeltek fel a kutatók, hogy a különböző árnyalatok a vásárlókat is segíthetnek meggyőzni arról, érdemes megvenniük egy terméket vagy előfizetniük egy szolgáltatásra. Utánajártunk, mit üzen a vevőknek a kék, a piros, a türkiz vagy éppen a lila.
Gázkereskedő-váltással sokat takaríthatnának meg a cégek, mégis kevesen élnek a lehetőséggel. Azzal viszont ritkán szól a fáma, hogy ez a megtakarítás mekkora lehet. Megkérdeztünk néhány vállalkozót, ők hogyan értékelik a kereskedőváltást és tényleg sikerült-e spórolniuk az energiaköltségeiken.
Csak kevés vállalkozás teszi, pedig érdemes a hatósági helyett inkább a versenypiacról venni a gáz- és villamos energiát. Egyszerűbb, mint sokan gondolják, viszont erre az 5 dologra érdemes odafigyelni a váltás kapcsán.
Javában tart az év, és a következő 10 hónap a számos üzleti kihívás mellett még fontos pályázati lehetőségeket, üzleti rendezvényeket és határidőket is tartogat. Kihagyhatatlan összeállításunk következik vállalatvezetőknek, vállalkozóknak.
A német munkaügyi hivatal adatai szerint nagyjából 90 ezer magyar dolgozhat jelenleg Németországban, családtagokkal együtt pedig akár kétszer ennyi honfitársunk is élhet kint. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sokan csak alkalomadtán járnak üzleti úton az országban, akkor nem túlzás azt állítani, hogy egyszerre több százezer magyar tárgyal, üzletel és próbál állásinterjún érvényesülni Némethonban.
Az internetes sütik nem feltétlenül a bosszantásunkra lettek kitalálva, a böngészőnkbe beépülő információk a mi érdekünket is szolgálják.
Sok magyar kisvállalkozás a szűkös anyagi erőforrások miatt nem kommunikál hatékonyan ügyfeleivel vagy nincs is jelen az online világban, pedig ez nem pusztán pénz kérdése. Ha ezt a néhány tippet és szabályt betartja, jelentősen növelheti cége internetes jelenlétét és ezáltal javíthat megítélésén is.
Stabilitás, megbízhatóság, elégedett vevők – minden cég erre vágyik, de hogyan érhető ez el? És mi köze van ehhez a digitalizációnak? Az, hogy utóbbi nélkül az elsők is nehezebben érhetők el. Tippeket adunk, hogyan kezdje el az átállást.
Hajlunk arra, hogy lebecsüljük a körülöttünk lévő veszélyeket és arra is, hogy túlbecsüljük a tapasztalataink jelentőségét. De jól megválasztott életstratégiákkal számtalan bajt megelőzhetünk, és tudatosabb, félelemmentesebb életet élhetünk.
Összeszorul a gyomrunk, bármilyen nem várt levél érkezik a NAV-tól, főleg, ha adóellenőrzést helyeznek kilátásba. Azt érezzük, hogy hiába próbáltunk minden szabályt betartani, „azért jönnek, hogy megbüntessenek.” Pedig nem kellene rettegnünk a hatóságtól, ha felkészülünk, ugyanúgy, mintha egy tárgyalásra érkezne az üzleti partnerünk. És igen, itt is komoly profitot bukhatunk, ha nem sül el jól a biznisz.
A németeknél fontos a referencia, a franciákkal délelőtt találkozzunk, a románok szeretnek hosszasan beszélni... Utánajártunk, hogy mire kell ügyelni egy üzleti tárgyaláson a magyar vállalkozók számára kihagyhatatlan európai piacokon.
A tervek szerint 2020-ra 30 ezer környezetkímélő autó járja majd a magyar utakat. Ez egy szép cél, de magvalósításához évente 7500 elektromos vagy hibrid gépjárművet kellene értékesíteni. Hazánkban egyelőre 1300 zöldrendszámos autó van forgalomban, és évente alig több mint 100 villanyautót – azaz tisztán elektromos hajtással működőt – adnak el.
