Így kérhet ingyenes ügyvédi segítséget
Sokan csak a filmekből ismerjük a pro bono ügyeket, vagyis azt, mikor egy ügyvéd ingyen vállalja a védelmet. Holott Magyarországon is gyakori jelenség és messze nem elérhetetlen. Dr. Rékási Róberttel, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnökével, dr. Fügedi Szilviával, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettesével, dr. Gyalog Balázzsal, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkárával és dr. Havasi Dezső a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökével a másfél éve indult jogsegélyszolgálatról és a pro bono ügyek működéséről beszélgettünk, többek között megtudva azt is, hogy mi alapján vállal egy ügyvéd egy ügyet és hogy vannak-e „népszerű” témák.
Mi volt a legkülönlegesebb vagy legemlékezetesebb pro bono esetük?
dr. Havasi Dezső: Erre azért nehéz válaszolni, mert a pandémiához kötődően 72 ügyvéd által vállalt – elsősorban telefonos – jogsegélyszolgálat másfél éve indult, és azóta folyamatosan igénybe vehető. Ez év szeptemberig több mint 600 megkeresés érkezett a kollégákhoz elsősorban munkajogi, családjogi és vállalkozói kérdésekben. Ebből – már az ügyvédi titokra tekintettel is – nehéz bármilyen ügyet is kiemelni. Egy esetre azonban emlékezem, amikor egy súlyos középiskolai diákjogi konfliktusban kértek segítséget. Szerencsére az megkeresett kolléga éppen abban a középiskolában kellő helyismerettel rendelkezett és mediátorként eljárva el tudta érni az iskola vezetésénél a diák és családja számára is kedvező megoldást.
dr. Rékási Róbert: Volt olyan kolléga, aki általános, míg mások speciális jogterületre - például a családjogra - vonatkozó segítségnyújtást vállaltak. A telefonon történő segítségnyújtás keretei is meghatározottak. A segítségnyújtás döntően a tanácsadásra az ügyfél által előadott eset ismeretében a jogokról és kötelezettségekről való tájékoztatásra, egy adott jogi helyzet kezelésére, vagy egy bizonyos eljárás megindítására, vagy már megindult eljárásban a jogi lehetőségek vázolására, az eljárás mentére, a jogorvoslatra vonatkoztak. Fontos volt az, hogy az emberek megismerjék azt a jogi-intézményi hátteret, amelyben egy adott eljárás folyik, mint ahogy arról is pontos tájékoztatást adtunk, hogy milyen lehetőség van például jogi segítség-nyújtás igénybevételére, ilyen személyes rászorultság esetén felvettük a kapcsolatot a jogi segítségnyújtó szolgálattal, de arra is volt nem egy példa, hogy az ügyfél jelezte megbízás adási szándékát.
Az eltelt másfél év világosan megmutatta, hogy erre a segítségnyújtásra szükség van, ma is keresik a kollégákat, örülnek annak, hogy alapvető jogi kérdésekben - az idősek, betegek, bármilyen okból akadályozottak, - tájékozódhatnak. Fontos - és úgy gondolom, hogy ennek meg tudtunk felelni - hogy a tényállás tisztázása után pontos és világos tájékoztatást tudtunk adni az adott jogi helyzetről. Talán ez is az oka annak, hogy népszerű ez a szolgáltatás, az ügyfelek elégedettek és hálásak a tanácsadásért.
dr. Gyalog Balázs: A védői tevékenység mindig magasztos és felemelő érzés, hiszen a teljes igazságszolgáltatással egyedül szemben álló terhelt részére az egyetlen szakember, aki segítséget nyújt, az a védő. Ugyanakkora örömet tud jelenteni egy védő számára a terhelt sikeres védelme akkor is, ha ezért kap fizetséget, vagy ha nem. Azt szokták mondani, hogy kapni is jó, de legjobb adni, így van ez a védői tevékenységben is, hiszen lélekemelő érzés, ha az ügyvéd működése nyomán kerül a terhelt kedvezőbb helyzetbe, vagy ha egy ügyben sikerül meggyőzni a hatóságot az ártatlanságról.
Mennyire elterjedt vagy népszerű Magyarországon, hogy valaki pro bono kérjen vagy nyújtson ügyvédi segítséget? Sokan gondolhatják, hogy ilyen csak hollywoodi filmekben van…
dr. Fügedi Szilvia: Felmérést e tárgyban nehéz volna készíteni, hiszen annak megítélése, hogy mit tekintünk Pro bono ügyvédi tevékenységnek, nem könnyen eldönthető kérdés. A Pro bono latin kifejezés önként és ingyenesen nyújtott szakmai, esetünkben jogi segítséget jelent. A kamara álláspontja szerint nem mehetünk el a tény mellett, hogy ma Magyarországon a kirendelt védői, a jogi segítői és pártfogó ügyvédi munka rendkívül szerény díjazása is egyfajta pro bono munka az ügyvéd kollégák részéről, amely a társadalmon belül azok számára biztosítja a jogi segítséghez jutást, akiknek anyagi vagy más személyes körülményei nem teszik lehetővé ügyvéd megbízását.
Ugyanakkor tapasztalat, hogy szinte minden ügyvéd kolléga praxisában előfordul egy-egy olyan megbízás, amelyben a megbízó nem képes a megbízási díjat megfizetni, de ügye komoly szakmai kihívás jelent vagy a megbízó személye tud oly módon hatni a kollégára, hogy ügyét díjazás nélkül is elvállalja. Számos esetben a jótékony célra létrejött alapítványok, egyesületek, amelyek a rendelkezésére álló anyagi javakat inkább saját céljaik elérésére fordítják, nem pedig saját jogi képviselő megbízására, kapnak támogatást olyan formában, hogy a tevékenységük során felmerülő eseti jogi ügyeiket egy ügyvéd ingyenesen látja el.
Milyen eseteknél jellemzőbb a pro bono védelem igénye? Az interjú elején szóba került, hogy sokan kértek segítséget családjogi, munkajogi és vállalkozói kérdésben. Ezek szerint vannak "népszerű" témák?
dr. Rékási Róbert: Nincs jellemző ügy, gyakorlatilag minden ügycsoport előfordul a házassági bontóper, vagyonközösség és kapcsolódó kérdései, így a gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, de a szomszédjogi és birtokügyek, a sokszor évtizedes rendezetlen tulajdoni helyzet éppúgy felmerül, mint a nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, annak felülvizsgálata, munkabaleset ebből eredő sérelemdíj, munkaviszony megszűntetésével kapcsolatos munkaügyi vita, orvosi műhiba ügyek, de cég kényszertörlésével kapcsolatos megkeresés is történt. A felsorolás természetesen nem teljes.
Hogy működhet egy pro bono ügy? Bárki megjelenhet egy ügyvédnél, hogy segítséget kér?
dr. Fügedi Szilvia: A Budapesti Ügyvédi Kamara 2019 októberében tartotta az első Pro bono Napját, amikor is egy napig minden jogkereső ingyenesen kaphatott jogi segítséget felmerült ügyében, egy előzetes online regisztrációt követően. Sajnos 2020-ban a pandémia okozta helyzet nem tette lehetővé a rendezvény megtartását, de 2021. október 25-én ismét szélesre nyitottuk a kamara székházának valamennyi termét a szó átvitt és valódi értelmében is. Ügyvédek a közjóért szlogennel közel 500 jogkereső számára nyújtottunk segítséget személyesen, sőt igény esetén online formában is. Ez a pro bono tevékenység szervezett formája részünkről, de természetesen ennek van intézményesült formája is. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag, illetve jogban való járatlanságukra és az ügy bonyolultságára tekintettel egyébként nem lennének képesek. Az állami segítségnyújtás feltételiről és módjáról jogszabály rendelkezik, részleteiről a Kormányhivatalokban lehet érdeklődni.
Mi a helyzet, ha a védelemhez több ügyvéd kell? Hogyan alakulhat ki ilyenkor a "csapat"?
dr. Havasi Dezső: A tanácsadó lista nyilvános, kamaránk honlapján megtalálható, az elérhetőség és szakterület megjelölésével. Ezért szükség esetén az eljáró ügyvédek is tudnak választani maguknak megfelelő társat, a feladat közös megoldásához.
Hogyan lehetséges eldönteni, hogy egy ügyvéd kit védjen pro bono? Erkölcsi döntés ez? Vagy számít, hogy ki bűnös és ki nem?
dr. Gyalog Balázs: Azt szokták mondani, hogy az ügyvéd az ügy első bírája, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az ügyvédnek azt is el kell döntenie, hogy vállalja-e az ügyet vagy sem. Az első kérdés, hogy az ügyvéd az adott szakmai kérdésben rendelkezik-e jártassággal, gyakorlati tapasztalatokkal. Amennyiben a válasz igen, akkor azt kell mérlegelni, hogy a megismert információk alapján, tudja-e lelkiismeretesen és a legjobb tudása szerint vállalni, képviselni az ügyet, az ügyfelet, függetlenül attól, hogy díjazás ellenében, vagy pro bono tevékenykedik.
Van bármilyen szabályozása a pro bono ügyeknek? Van úgymond nagyobb baj és kisebb baj?
dr. Gyalog Balázs: Nincs külön szabályozás, hiszen az ügyvédi munka nem különbözik azért, mert jár érte díjazás, vagy sem. Véleményem szerint nincs kisebb, vagy nagyobb baj, függetlenül attól, hogy az ügyeknek különböző a tárgyi súlya, de mivel mindenkinek a saját ügye, problémája a legfontosabb, ezért mindegyik ügy esetében azonos professzionális és odaadó ügyvédi munkára van szükség.
Mi a helyzet a különböző szervezetekkel? Ők hogyan kaphatnak védelmet?
dr. Havasi Dezső: Megkeresések, hívások többnyire egyesületek, alapítványok és kisvállalkozások részéről érkeztek. Minden esetben sikerült kellő felvilágosítással szolgálni. Ritkán az is előfordult, hogy a tanácsadó ügyvédet ennek alapján konkrét megbízással is ellátták.
Mi a garancia arra, hogy egy ügyvéd végig az ügy mellett marad? Még akkor is, ha az terhessé, bonyolulttá válik, vagy a védettről derül ki valami?
dr. Rékási Róbert: A szolgáltatás jellege miatt az esetek túlnyomó többségében a tájékoztatással a megkeresett ügyvéd feladata befejeződik, de többször előfordult, hogy ugyanaz az ügyfél mondhatni folyamatosan kért segítséget. Az esetek egy része ez után vagy a jogi segítségnyújtó szolgálathoz került, elsődlegesen akkor amikor az ügyfél anyagi helyzete ezt indokolta, és már érdemi nyilatkozattételre volt szükség, de sok esetben később megbízás adására került sor. Ezekben az esetekben az ügyvéd már megbízással látta el az ügy vitelét.
Talán ez is egyfajta reklám a szó jó értelmében, hiszen a korrekt és pontos tájékoztatás és segítségnyújtás az ügyfelek számára, az ügyvéd, az ügyvédség iránti bizalmat erősíti, amely hivatásrendünk megítélésére kedvező hatással bír.
Hol találunk ügyvédet, akire rábízhatjuk jogi ügyeink rendezését? Az ügyvédi kamarák ehhez hasonló kérdések megválaszolására indították el a Jogos a kérdés elnevezésű ismeretterjesztő kampányt. A kapcsolódó weboldalon ügyvédkereső funkció és részletes tájékoztató anyag is elérhető, valamint egy jogtudatosságot fejlesztő videósorozat is megtekinthető Élethelyzetek Csuja Imrével címmel.
A cikk a Budapesti Ügyvédi Kamara megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
