szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csoda, hogy nem halt meg senki tegnap éjszaka, amikor egy busz tetejét lebontotta az a vasszerkezet, amely épp azért van a Ferihegyi gyorsforgalmi úton, hogy megakadályozza a túl nagy járművek behajtását, beszorulását az aluljáróba. Megnéztük, hogyan történhetett a baleset, és mennyire van kódolva a következő.

Magasságkorlátozó kapuba rohant egy emeletes autóbusz Budapesten, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton hétfő este, a kapu pedig szinte leborotválta a jármű tetejét – ahogyan arról beszámolt a hvg.hu is. 20 ember könnyebben, 8 ember pedig súlyosan megsérült. A balesetet okozó busz 52 éves ukrán sofőrét vélhetően előzetes letartóztatásba helyezik.

A baleset után kimentünk a helyszínre, hogy nagyjából elképzelhetővé tegyük, miképp történhetett a baleset.

Egy buszvezetőnek nem éppen ritkaság, hogy olyan szerkezeti elemmel – vezetékkel, híddal, felüljáróval – találkozik városi környezetben, amely alatt nem fér át. Csak a konkrét környéken, a Ferihegyi gyorsforgalmira rávezető felüljáró alatt sem mindenhol férne át egy busz, mint a képen is látszik.

D.P.

Ezen a környéken a legkritikusabb pont persze a mára egyetlen megmaradt aluljárónál van, a Felsőcsatári útnál. Az úton haladó magas járművek korábban is gyakran hagyták figyelmen kívül a 3,65 méteres korlátozást és ütköztek a vasszerkezetnek, amely, nagyon úgy tűnik, inkább védvonalként működik, hogy legalább ne magát az aluljárót bontsa le valaki.

Amikor végigmentünk a hétfőn balesetet szenvedett busz útvonalán az aluljáró felé, nekünk elsőre nem tűnt fel, hogy van ott még egy fontos védelmi rendszer, amelyet a Budapesti Közlekedési Központ évekkel ezelőtt telepített ide. A berendezés egy az út fölé belógó tartóra helyezett fekete tábla, amely egy infraérzékelőből és egy kijelzőegységből áll. Ez csak akkor, de akkor elég figyelemfelkeltő módon jelez, ha olyan jármű került az útvonalra, amely nem fog átférni a vaskapu alatt. Vészjelzés esetén a járművezetőnek még van egy utolsó lehetősége is, hogy gyorsan lehajtson a veszélyes útvonalról. Legalábbis, ha működik a rendszer, és a sofőr észreveszi a figyelmeztetést. Rá is kérdeztünk, hogy a hétfői baleset idején működött-e a rendszer. A BKK Közút válaszát várjuk, még nem kaptuk meg.

Az alábbi videón külön is megmutatjuk, melyik is a Ferihegyi úton ez az előjelző tábla, amelyre figyelni kell:

Beszéltünk buszos képzést vezető szakemberrel is, aki a tegnapi balesetről elegendő információ híján nem kívánt értékelést adni, de azt elmondta, hogy manapság 60 óra alatt a „normál” személyautós, B kategóriás jogosítványtól el lehet jutni a buszvezetésig. Korábban legalább kétéves, teherautós előélet kellett ugyanehhez, vagyis ahhoz, hogy valakiből buszsofőr lehessen, éppen a nagyobb felelőssége miatt.

Mint elmondta, a buszok 99 százalékában a jármű műszerfalán ott virít, milyen magas a jármű, pontosan azért, hogy passzívan, de legalább emlékeztesse a járművezetőt, illetve, ha kérdéses helyzetbe kerül, akkor azonnal lássa, mekkora a saját járművének magassága. Kétségtelen, hogy az emeletes buszok, ahol lent ül a sofőr, a táblák szempontjából hátrányos helyzetben vannak. Akár egy furgon vagy egy másik busz is kitakarhatja a táblákat éppen úgy, mint egy személyautó esetében. A most  felújított, győri Baross Gábor hidat hozta példaként hasonló magasságkorlátozásra, ahol csak láncok lógnak le magasságjelzőként, figyelmeztetve a sofőröket, de a figyelmeztetés módjáról – célszerűségi szempontok alapján – mindig a közút kezelője dönt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!