Törvénnyel ellentétes, ezért Alaptörvény-sértő az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a helyszíni közlekedési bírsággal szemben 30 napon belül bírósági felülvizsgálatot lehet kérni – mondta ki többségi döntéssel az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette az erről szóló pontot.

Az eljárást egy bíróság kezdeményezte, amely egy szabálytalan kanyarodás miatt megbírságolt autós ügyét tárgyalta. A bíró ugyanis azt vette észre, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerint „a jogsértés teljes mértékben való elismerésével az ügyfél lemond a helyszíni bírsággal szemben őt megillető jogorvoslati jogról”. A közúti közlekedésről szóló törvény szerint pedig „ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell”.

Ezzel szemben a Fellegi Tamás egykori fideszes fejlesztési miniszter által 2011-ben kiadott rendelet azt mondja: a bírságoló rendőrnek azt kell közölnie az érintettel, hogy ha a jogsértés tényét nem vitatta, akkor a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs ugyan helye, de 30 napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. Márpedig egy rendelet nem lehet ellentétes a magasabb rendű jogszabállyal, a törvénnyel. Ha az megvonja a jogorvoslati jogot, akkor ilyet a rendelet se adhat.

A Stumpf István megbízatásának lejárta óta 14 tagú Alkotmánybíróságnak – nem tudni, miért – csak 11 tagja vett részt ebben a döntésben, de közülük nyolcan egyetértettek a bíróság érveivel, és megsemmisítették a rendelet adott pontját, vagyis a bírósághoz fordulás lehetősége megszűnik. Czine Ágnes, Salamon László és Pokol Béla alkotmánybíró ezzel nem értett egyet: szerintük a fellebbezés törvényi tilalma csak a hatósági rendszeren belüli jogorvoslatra azaz fellebbezésre vonatkozik, nem a bírósági felülvizsgálatra, amely bármilyen hatósági döntéssel szemben megengedett. Így nézve a rendelet nem ellentétes a törvénnyel, de ez az álláspont kisebbségben maradt.