A magyar fizetéseknél csak a bolgárok rosszabbak az egész EU-ban
Új munkaerőpiaci mutatót vezetett be az Eurostat, az EU második legrosszabb helyére kerültünk benne.
Új munkaerőpiaci mutatót vezetett be az Eurostat, az EU második legrosszabb helyére kerültünk benne.
A magyarországi infláció novemberben lehagyta a korábban dobogós balti országokét. Messze meghaladja a többi régiós ország inflációját, és több mint duplája az unió átlagos inflációjának.
Miközben az egy főre jutó GDP-adatunk nem is annyira rossz másokhoz képest, ezt az átlagember nem nagyon érzi meg, a magyaroknál az egész EU-ban csak a bolgárok tudtak kevesebb pénzt költeni – derül ki az Eurostat adataiból. A KSH pedig azt mutatta ki, hogy több magyar keres elfogadhatóan, de a nélkülözők száma így is nőtt. És ezeket az adatokat még az előtt gyűjtötték össze, hogy a drágulás igazán eldurvult volna.
Csak a litván és az észt pénzromlás rosszabb a miénknél a kontinensen.
Az uniós átlaghoz képest kevesebbet, de fejenként így is 66 kiló élelmiszer végzi a kukában.
Az uniós statisztikai hivatal szerint is tovább gyorsult az infláció Magyarországon, szeptemberben már 20,7 százalék volt. Csak négy uniós országban mértek 20 százalék fölötti áremelkedést, a magyar infláció sokkal nagyobb, mint a többi régiós országban.
Dél-Európában 23 olyan régió volt 2021-ben, ahol a 15–29 éves munkaerő 30 százaléka vagy annál több volt munkanélküli. Hazánk egész jól áll.
A budapestiek és a Veszprém megyeiek közül laknak elég sokan biztonságos távolságra a legközelebbi kórházhoz képest, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az EU legrosszabbjai közé tartozik ebből a szempontból.
Egész Európában sehol nem drágul a kenyér úgy, mint nálunk, sőt, mások a kanyarban sincsenek hozzánk képest: még a második legnagyobb, 33,3 százalékos litván kenyérár-emelkedésnek is majdnem a duplája a magyarországi.
Az átlagos júliusi halálozási adatokhoz képest az idei júliusban 53 ezerrel többen haltak meg Európában.
Az uniós statisztikai hivatalnál már az augusztusi inflációban figyelembe vették a magasabb lakossági rezsidíjakat. A magyarországi immár a negyedik legmagasabb érték az EU-ban, csak a balti országokban nőnek gyorsabban az árak.
A legtöbb északi és nyugati országban a fiatalok átlagosan a húszas éveik elején-közepén hagyták el a szülői házat.
Az egész Európai Unióban sehol nem drágult annyira a kenyér, a rizs, a marha- és a csirkehús, a sajt, a margarin, de a lakásbútor, a hűtő, az új autó, a bicikli, vagy épp az ékszer, mint Magyarországon, és ez még mindig csak egy nagyon kis része a listának. A majdnem háromszáz tétel közül, amelyből az Eurostat kiszámolja az inflációt, 242-ről van magyar szám, ezek közül 98-ban az unió három legdurvábbja között van a magyar drágulás. Tételesen néztük végig, miben akkora az itteni áremelkedés, mint sehol, vagy szinte sehol máshol.
Jóval az uniós átlag felett van a magyarországi infláció, pedig az EU árainak drágulása is rég nem látott mértékű.
Alig több, mint feleannyi a „középső magyar” jövedelme, mint a középső európaié.
Az EU-átlag 70 százalékát éri csak el a magyar háztartások fogyasztása, ennél egyedül Bulgáriában rosszabb a helyzet.
Kiszámolta az Eurostat, átlagosan hány egészségben eltöltött évre számíthatnak a mostanában született gyerekek, és a magyaroknál az érték kisebb, mint a nyugdíjkorhatár.
2022 az EU-ban a fiatalok éve. Ennek örömére az Európai Bizottság egy játékos kalkulátort készített az Eurostat adataiból, amelyben a 16 és 29 év közötti fiatalok hasonlíthatják össze magukat a korosztályuk tagjaival. A kalkulátor viszont nem olyan szórakoztató, ha magyarként játsszuk, ugyanis a hazai fiatalok több területen is rosszabbul élnek európai társaiknál.
Kilenc ország van az EU-ban, ahol nagyobb az infláció, mint Magyarországon.
A helyzet összességében jobb Magyarországon az uniós átlagnál, az idősek azonban kitettebbek a veszélyeknek.