És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más
Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.
Ha 2023 végén tippelni kellett volna, ki lesz 2024 első számú főszereplője a magyar politikában, akkor a legtöbben valószínűleg nem azt mondták volna, hogy Varga Judit egykori férje, a Diákhitel Központ vezérigazgatója, akinek az addigi legnagyobb politikai szereplése az volt, hogy 2019-ben elindult Balatonhenye polgármesteri posztjáért, majd még a választás előtt visszalépett. Aztán eljött a február, kiderült, hogy Novák Katalin kegyelmet adott egy pedofil bűncselekmény rejtegetőjének, és érkezett Magyar Péter, aki minden korábbi próbálkozásnál sikeresebben egybe tudta gyűjteni a NER-rel szemben felgyülemlett összes elégedetlenséget.
Ez a cikk két nappal az után jelent meg, hogy Magyar kicsekkolt a NER B-vonalából és lemondott minden állami cégnél betöltött pozíciójáról, valamint a részben állami MBH Bank felügyelőbizottsági tagságáról – az Indexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium azt állította, hogy ettől függetlenül is kirúgták volna, amiről már januárban döntöttek. Hogy ez így volt-e, az azóta sem derült ki, de igazán már nem is számít azok után, amilyen földindulásszerű változások jöttek.
Sokan fogják még elemezni a Magyar Péter-jelenséget és most még megjósolni sem lehet, mi lesz a történet vége, az viszont biztos, hogy a júniusi EP-választáson és az azóta eltelt időben gyakorlatilag letolta a pályáról az ellenzék nagy részét, most pedig 2006 nyara óta először azt látjuk, hogy nem a Fideszt mérik a legnépszerűbb pártnak a komolyan vehető közvélemény-kutatók.
Ahogy azt sejteni lehetett, az orosz-ukrán háború idén sem ért véget. A listánk első tíz helyezettje közé egy januári hírrel került még fel, amikor az orosz elnök éppen azzal hergelt, hogy begyűjtené a határon túli egykori szovjet vagy cári orosz vagyonelemeket – aminek annyira nincs a propagandán kívül semmi értelme, mint amennyire elsőre látszik. Azóta pedig még mindig nincs vége, nagyon-nagyon lassan lépdelnek előre az oroszok, Ukrajna nehezen, de kitart, Európa bizonytalankodva próbál segíteni, és közben az egész világ azt figyeli, hogy vajon mi történik majd, amikor 2025 januárjában Donald Trump visszatér.
A világpolitika egyébként sem lett egyszerűbb. Az USA-ban sokan kérték, hogy Joe Biden ne induljon az elnökjelöltségért, ő pedig akkor lépett csak vissza, amikor már sikerrel lerombolta a pártja legtöbb reményét, szóval mi Európában a vámháború és az igazi háború miatt is idegesen várhatjuk, mi következik majd a második Trump-elnökség idején.
Az év végére megbukott a német kormány, Franciaország permamens politikai válságban van, az Európai Parlament viszont, bár jobbra mozdult, ott nem történt meg a jobboldali populizmus áttörése, leginkább azért, mert a Fidesz által alapított Patrióták pártszövetséget elvágták a hatalomtól. A közel-keleti helyzet sokáig Izrael és a Hamász harcával került be a hírekbe – azt szintén nem sikerült még lezárni tavaly óta –, aztán a Hezbollah is bekerült a történetbe, egy egészen bizarr magyar szállal, ahogy Izrael egyszerre robbantotta fel a terrorszervezet több ezer, papíron egy zuglói mikrovállalkozásnál gyártott csipogóját. Majd eljött az év vége, és néhány egészen váratlan nemzetközi fordulat: Dél-Koreában egy balek módon végrehajtott önpuccs borzolta a kedélyeket, Szíriában pedig a lázadók megmutatták Oroszországnak, hogyan kell valójában megcsinálni egy pár napos villámháborút.
Ó, igen, volt időszak, amikor még a Megoldás Mozgalom volt az a párt, amely úgy hirdette magát, mint egy jobbról érkező erő, amely leváltaná egyszerre a NER-t és az ellenzéket is. Ott persze felmerült a kamupárt gyanúja is, de azért egész meglepő eredményeket is el tudtak érni: három kistelepülésen is ők adják a polgármestert, Drávapiskiben a teljes testület az övék lett.
Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állt elő azzal a történettel, hogy politikai befolyásra sikálták el a MeMo-alapító Gattyán György vállalkozásának ügyét. Csakhogy bizonyíték nincs, egyedül annyit lehet állítani, hogy Gattyánnak jó fideszes üzleti kapcsolatai vannak, és akkor kezdett el az ellenzéket gyengítve politizálni, amikor a NAV lezárta az ügyet. Viszont minden bíróság, még az uniós is az ő javára döntött a NAV-os ügyekben. A Megoldás Mozgalom most parkolópályán van az országos politikában.
7. Kikerült egy videó Orbán Ráhel előadásáról: nem emlékezett, mikor végezte el az egyetemet
„Kettőezertizen… nem tudom, hányban… talán tizenkettőben” – mondta a miniszterelnök lánya a diplomázásáról. De bár az lett volna a legkellemetlenebb dolog Orbán Ráhel körül, hogy egy kicsit lámpalázasan beszél! Azt még kibírta volna, hogy a bababoltja a harmadik évében is veszteséges lett, a turai kastély bukása már fájdalmasabb volt, és az ő nevéhez fűződik az az igencsak kínos eset is, amikor egy csomó külföldi influenszer pózolt meghívásra Budapesten, sokan közülük azt sem jelezve, hogy hol vannak.
A dolgozó és az otthon maradó anyáknak is az időbeosztás a legnagyobb kihívás – magyarázta Orbán Ráhel, aki amúgy az augusztus 20-i ünnepségeken is sokat nyert, és persze azt is leírta, hogy néha ilyen egy munkanap, amint épp borral a fején egyensúlyozott egy kőfalon. Férjének, Tiborcz Istvánnak eközben csaknem minden második vállalkozása veszteséges volt – izgalmas gondolat volna megnézni egyszer, mire képes a NER-elit valódi piaci versenykörülmények között.
Ez még egy 2015-ös történet, de idén került nyilvánosságra a felvétel: a titokban rögzített beszélgetésen az RTL akkori vezetői arról beszélgettek, hogy Lázár János azt kérte, legyen magyar a tévé menedzsmenje, a cégvezetés pedig a reklámadó miatt elfogadta ezt. Azóta sok-sok víz lefolyt a Dunán, Lázár például ma már a média helyett a magyar vasutat próbálja megújítani (az eredmény eddig egészen ijesztően rossz), a reklámadó már rég 0 százalékos, az RTL pedig idén a leginkább azzal került be a hírekbe, hogy partneri megállapodást között a 4iG-vel. Na meg hogy újra leadják a Barátok közt összes részét – és persze a kormánypropaganda még rutinból beléjük szállt, amiért megvásárolták a Bajnokok Ligája közvetítési jogát, és a netre vittek át sok meccset.
5. Magyar Péter visszaválaszolt Gulyás Gergelynek és egy nagyszabású büntetőügyre tett utalást
Amikor Magyar Péter volt a téma, már februárban is párhuzamosan volt szó a rendszer korrupciós ügyeiről és a személyeskedésről, ez utóbbi szempontból azóta minden korábbinál mélyebb szintekre sikerült süllyeszteni a magyar közéletet.
Ez a cikk épp arról szólt, hogy Magyar állítása szerint korábban megüzenték neki, hogy akkor tarthatja meg az állami állásait, ha botrányok nélküli lesz a válásuk. Nagyszabású büntetőügy nem lett, sem ebből, sem bármi másból, aminek a leleplezését megígérte.
4. Magyar Péter a Partizánnak: Rogán Antalnak mennie kell
Ez volt az az interjú, amellyel Magyar berobbant a köztudatba, egy nappal az után, hogy lemondott az állami posztjairól és a Facebookon ment neki a rendszer vezetőinek. A politika mellett a gazdaság szempontjából is fontos volt, hiszen nyíltan beszélt arról is, hogy a Diákhitel Központ vezetőjeként túlárazott szerződéseket kellett aláírnia (később erről a Közbeszerzési Hatóság azt mondta ki, hogy nincs itt semmi látnivaló).
Arra a kérdésre, hogy a politika porondjára fel akar-e lépni, azt mondta, ez viccnek is rossz – azóta ezt már átgondolta. Ami a gazdaságot illeti, egy nagyon nehéz és bonyolult kérdés az, hogy ha a Tisza Párt ilyen népszerű maradna, mint most, és leváltaná a NER-t, akkor a mostani gyanús ügyeknek utána lehetne-e menni jogi eszközökkel, arra viszont már látjuk a lengyel példát, hogy egy kormányváltás után hamar lehet EU-pénzeket szerezni.
A Tisza talán saját vezetője számára is váratlanul a Fővárosi Közgyűlésben lehet 2025 egyik legfontosabb gazdasági ügyének főszereplője, hiszen a tíz képviselőjükre is szüksége van a főpolgármester-választást 293 szavazat előnnyel megnyerő Karácsony Gergelynek ahhoz, hogy a város működőképes maradjon. Ez pedig egyszerre nagy felhatalmazás és veszélyes terep egy protestpárt számára, hiszen ott nem elég a szép ígéret, igen vagy nem gombot kell nyomni olyan kérdésekben, amelyeknél bármelyik válasz óhatatlanul nem fog tetszeni a választók egy részének, ráadásul olyan képviselők mutatják meg magukat, akiknek semmi politikai rutinjuk nincs. Az év végére ebbe már kezdtek belejönni: némi meglepetésre két hónap huzavona után sikerült egy olyan kompromisszumot találni, amellyel ők is megszavazták Karácsony Gergely költségvetési javaslatát.
Valószínűleg nem sokan gondoltak volna arra, hogy ez a hír az év harmadik legolvasottabb gazdasági cikke lesz, de sokat magyaráz a dátum: február 15., a kegyelmi botrány utáni hét, egy nappal a nagy budapesti tüntetés előtt, amikor a szokásosnál sokkal érzékenyebb volt mindenki bármilyen korrupcióról vagy fenyegetésről szóló hírre.
Ekkor tette közzé a jelentését a magyar médiaszabadság rossz helyzetéről a Human Rights Watch, és ahogy az sejthető volt, nem sok jó dologról volt szó benne. Azt pedig az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének jelentésében olvashatta el bárki, amit mi, magyar újságírók rég tudunk: az elmúlt egy évben a független médiára nehezedő politikai nyomás tovább nőtt, ez a „szuverenitásvédelmi törvénycsomagban” csúcsosodott ki.
És itt jöhet a hír is, amelyre nagyon büszkék lehetünk: az oxfordi kutatás 2020, 2021, 2022 és 2023 után 2024-ben is azt mérte, hogy a magyar olvasók a HVG-t tartják az ország legmegbízhatóbb hírforrásának. Mit is lehetne mondani, mi azon vagyunk, hogy ez így is maradjon.
2. A Nemzeti Dohányboltok után Rogán Antal megcsinálja a Nemzeti Patikákat
Március első napjának híre volt ez, de majd csak 2025. január 1-jétől élesedik: kijött a kormányrendelet, amely szerint egy központi szervezet végzi majd a kórházak gyógyszerellátását, és patikákat is nyithat majd, a normál követelmények teljesítése nélkül.
A magyar egészségügy borzasztó állapota nem egyszer szerepelt a legfontosabb hírek között. Nem csoda, ahogy az OECD jelentése is megállapította, a legfontosabb mutatókban a sor végén kullogunk, legyen szó akár a finanszírozásról, akár az orvosok életkoráról, lakosságarányos számukról, vagy a várható élettartamról, netán a szűrésre eljáró emberek arányáról.
1. Nagy Márton szemet vetett a lakossági megtakarításokra
Jöhetne itt bárki új vagy régi ellenzéki szereplő, lehetne bármilyen rossz a szabad sajtó helyzete, vagy épp moroghatnak bármennyire az egészségügyi dolgozók, a NER valószínűleg stabil volna még most is, ha a gazdaság rendben lenne – de nagyon nincs rendben. A kormány a recessziós 2023 után erre az évre 4 százalék környéki gazdasági növekedést ígért, ebből lett az, hogy talán jó esetben 0,7 százalék összejöhet, és most már megint az az ígéret, hogy majd jövőre jobb lesz.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyik ötlete az volt, hogy a lakossági megtakarításokat valahogyan sikerüljön becsatornázni a gazdaság felpörgetésébe – a politikusok sorra mantrázták azt, hogy az „óvatossági motívummal” van a baj, azaz hiába csökkent az év egyik ritka, kellemes meglepetéseként egész szépen az infláció, az emberek még mindig nem merik költeni a pénzt. Ez jó ideig valóban lehetett gond, az év végére viszont már nagyjából helyreállt a fogyasztás, sokkal inkább az fogja vissza a gazdaságot, hogy a cégek nem kezdenek bele beruházásokba, és az állam sem. A kormány mindenesetre sokat gondolkozik azon, hogyan lehet még több pénzt szerezni egy gyors fellendüléshez, ha már a költségvetési hiányunk az eredetileg tervezettnél sokkal nagyobb lett, ennek része az is, hogy minél több embert vegyenek rá, költsék el a megtakarításaik egy jókora részét. Sok izgalmas kérdése lesz 2025-ben a magyar gazdaságpolitikának, az egyik legfontosabb közülük minden bizonnyal az lesz majd, hogy mennyire mer és mennyire tud a kormány beindítani egy választás előtti osztogatást.
Nyitóképünkön Novák Katalin aláírja azt a köztársasági elnöki határozatot, amely 2024-et a Mozgás évének nyilvánítja. Forrás: Novák Katalin Facebook-oldala
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
