Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjút a friss GDP-adatokkal kapcsolatban. A tárcavezető elárulta, hogy 2024-es év miért nem a gazdasági növekedésről szólt, ahogy azt a kormányzat ígérte, majd beszélt a reálbérek növekedéséről és a vámháború körüli egyezkedésekről is.
„A tavaly év elején a 2,5 százalékos növekedést még elérhetőnek gondoltuk, de ezt keresztül húzták: ipari teljesítmény nem volt, a fogyasztás pedig az év második felében talált erőteljesebben magára” – többek között így értékelte az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a csütörtökön publikált GDP-adatokat. Persze nem is 2,5, hanem 4 százalékos GDP-növekedést ígért a kormány 2024-re, 0,6 százalék lett helyette.
Nagy Márton szerint az alacsony növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy az ipari szektor egyetlen negyedévben sem talált magára, a fogyasztás pedig csak az utolsó negyedévben. A miniszter sorozatos kifogásairól ebben a cikkben írtunk részletesen:
Nagy Márton a gazdasági növekedési adatok mellett a reálbérek növekedéséről is beszélt az Indexnek. Kifejtette, a kis jövedelműeknél és a középosztálynál is reálbér-emelkedés volt, és a legkisebb növekedés pont a leggazdagabbakat érintette. Ezt nem sokkal azt követően állította a miniszter, hogy előtte elismerte, a magas infláció leginkább a kevésbé tehetőseket sújtotta.
A várható magyar növekedéssel kapcsolatban a tárcavezető azt emelte ki, hogy amennyiben a német gazdaság recesszió, vagy nulla közeli állapotban lesz 2025-ben is, akkor a magyar gazdaság teljesítménye 2-3 százalékos sávban képes mozogni, remélhetőleg a tetején. Ahhoz, hogy átkerüljünk egy következő, a 3-4 százalékos sávba, kell a német gazdaság stabilizálódása.” A kormányzati várakozás jelenleg a 2025-ös évre 3,4 százalék, ugyanakkor ehhez a külső tényezőkre is szükség van.
Az lap megemlítette, hogy Donald Trump protekcionista gazdaságpolitikája nyomást helyezhet a magyar gazdaságra is, különösen, ha valóban teljesülnének a magas védővámokra vonatkozó ígéretei. A nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban elárulta, hogy
„A vámháború tekintetében a háttérben egyeztetések folynak, hogy mit tud az Európai Unió tenni azért, hogy ezt elkerülje. Azt lehet olvasni a sorok között, az egyik legfontosabb kérdés az amerikai LNG, hogy ezt Európa megveszi-e vagy sem. Ez nagyon fontos üzlet lesz.”
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
A portál olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek megerősítik, hogy a Bizottság a jövőben az összes támogatást a jogállamisági feltételek betartásától kívánja függővé tenni.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.