Akkugyárak helyett: a szektor, amelyet sokkal jobban kellene szeretnie az Orbán-kormánynak
Szintet lépnek a magyarországi üzleti szolgáltató központok, mégis félő, hogy Egyiptom „kanyarban előz”. Az Orbán-kormány mániája az iparosítás, holott az üzleti szektor erősítése jobb üzlet.
A földből kinövő gigagyárak, akkunagyhatalmi álmok – a magyar kormány alig győz büszkélkedni az országba csábított külföldi ipari beruházásokkal, miközben az akkugyártás csak küszködik, az ipar visszaesik, magával rántva a teljes hazai GDP-t.
Pedig akad olyan szektor, amelyre igazán büszkének lehet lenni és érdemes volna kiemelten fejleszteni: az üzleti szolgáltató központok (business service center – BSC). Szó se róla, a Fidesz által „vetített” gazdaságkép gyakorta a szocializmust idézi: feltűrt ingujjú proletár építi a vas és akkuk országát.
A laptopján egy kávézóban Excel-táblákat tologató, diplomás, nyelveket beszélő – akár külföldi bevándorló – dolgozó képe tagadhatatlanul kevéssé monumentális.
Sok szó esik a feldolgozóipari beruházásokról, pedig a szolgáltatószektorban egy-egy munkavállaló sokkal magasabb hozzáadott értéket állít elő. Erről a szektorról, illetve az üzleti szolgáltatásokról jóval kevesebb és kevésbé részletes statisztika áll rendelkezésre, az azonban jól látható, hogy a feldolgozóipar és az üzleti szolgáltatások gazdasági hozzájárulása összességében megfeleltethető egymásnak – mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Legalábbis ez volt a helyzet 2013–2022 között, mindkét szektor évente átlagosan 0,5 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez. Ez a helyzet az utóbbi két évben minden bizonnyal megváltozott, éspedig az üzleti szolgáltatások javára, e terület ugyanis bővült, míg az ipar zsugorodott.