Varga Mihály leváltotta a tőzsde vezérigazgatóját, de Matolcsy kinevezettjére „a későbbiekben is számít”
Egy volt államtitkár kerül májustól a Budapesti Értéktőzsde élére.
Egy volt államtitkár kerül májustól a Budapesti Értéktőzsde élére.
A számvevőszéki jelentésből csak az derül ki, hogy 170 millió euró hitelt vett fel az MNB alapítványi vagyonát kezelő cég, azt kihagyták belőle, hogy kitől.
Közel tizenegy év telt el azóta, hogy a HVG először megírta, százmilliárdok mennek az alapítványokhoz, a Fidesz és az MNB pedig néha egész kreatív, gyakran pedig kínos módon bizonygatta, hogy nincs baj.
Szalonképtelenné válhatna Magyarország a nyugati félteke pénzpiacain, ha a jegybank – az elnökváltás ürügyén – nem rendezné a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdjainak sorsát. A kérdés most az, vajon a közpénzherdálás gyanújával indult büntetőeljárások elérik-e a Matolcsy famíliát.
De természetesen nem történt semmi.
Az új jegybankelnök megerősítette, hogy szabadulna az elődje által kitalált struktúrától, amelynek ügyében nyomozás is folyik már.
Márciusban már kisebb lesz az infláció, mint a februári 5,6 százalékos csúcs, de csak lassan mérséklődik, 2026 elején csökkenhet 4 százalékra, 2026 végén közelítheti meg a 3 százalékot. A jegybank monetáris politikája az elnökváltással szinte egy jottányit sem változott.
Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
A jegybank a monetáris politikában Varga Mihály alatt sem térhet le a Matolcsy György idején taposott útról. A kommunikációban várhatóak változások. Rögtön kérdés, hogy a korábban kritikusan elemző jegybank mit és hogyan mond a romló gazdasági kilátásokról; az Orbán-kormány költségvetési lazításairól; a minimum kérdéses, illetve inflációnövelő intézkedéseiről, mint az árréssapka, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése és a gyerekes nők adó-visszatérítése.
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki február 26-i határozatával a K&H Bankra a pénzátutalások kapcsán feltárt belső szabályozási és IT-hiányosságok, illetve a kontrollok nem megfelelő alkalmazása miatt.
A régi jegybankelnök fiának embere közvetlenül az új elnök érkezése előtt baráti kezekbe próbálta átjátszani a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelését. De nem sikerült.
Elkezdték visszacsinálni a cégkavarásokat.
Egy nappal azelőtt mondott le a GTC-ben meglévő felügyelőbizottsági tagságáról Szécsényi Bálint, hogy megjelent volna az Állami Számvevőszék jelentése, amely feltárta, mennyi pénzt herdáltak el a Matolcsyékhoz köthető alapítványok a cég felvásárlásával.
Zsiday Viktor befektetési szakember fogalmazott meg éles kritikát a szemünk előtt zajló, az MNB-ből eltüntetett százmilliárdok kapcsán.
Az MNB hallgat, az ÁSZ feljelentéseket tett amiatt, hogy Matolcsy György elnöksége alatt arcátlanul elherdálhatták a Pallas Athéné alapítvány százmilliárdjait.
Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével kapcsolatban is súlyos hiányosságokra bukkant.
Tovább nőtt és ismét EU-rekorder a magyar infláció; erre válaszul a kormány meghirdette, mekkora lehet a maximális bolti árrés; az EU és az USA is egymásnak ugrott a vámháborúban. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Sokan örülhetnek majd, amikor meglátják Varga Mihály aláírását, és a kezükbe is foghatják az ezzel ellátott pénzt.
Miközben a kormány az élelmiszerárak elszállása ellen harcolna, a jegybank azt mutatta be, hogy csúnyán drágultak az év eleje óta a lakbérek, a magánegészségügy, de már a használt autók is.
Miután Varga Mihály megérkezett az MNB-be, váratlanul lefejezték a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató céget és az eddigi, áttekinthetetlen vagyongazdálkodás felülvizsgálatát ígérték.