„A múlt héten hivatalos levélben fordultam miniszterelnök úrhoz, és kezdeményeztem, hogy a jegybank ilyen típusú tevékenységét tekintsük át” – mondta el a jegybanki alapítványok jövőjéről Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke. A politikus, aki a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón reagált így egy újságírói kérdésre, hozzátette: „Ez összefüggésben van azzal, amit én már a decemberi meghallgatásomon is ígértem: átlátható, világos struktúrát szeretnék létrehozni, olyan struktúrát, amivel az alapvető feladataira koncentrál a jegybank. Tehát ebben a kérdésben megkereséssel fordultam, tekintettel arra, hogy a szabályozói oldal a kormánynál van.

Meggyőződésem, hogy ilyen típusú tevékenységekre hosszú távon nincs szüksége a jegybanknak.”

Valóban nem ez az első alkalom, hogy Varga arról beszél, vezetése alatt a jegybanknak a szigorúan vett jegybanki tevékenységekre kellene koncentrálni. Az alapítványokat viszont nehéz lenne ebbe a körbe vonni, különösen, hogy Matolcsy György előző jegybankelnök és a Fidesz-kormány prominensei is többször beszéltek arról az alapítványok létrehozása óta, hogy a több százmilliárdos vagyon kiszervezése után ezek a pénzek elvesztették közpénz jellegüket. Komolyra fordítva: az alapítvánnyal a kommunikációs varázslat jogszerűtlensége a kisebbik baj. Matolcsy távozása után, a múlt héten hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék a jegybank, a PADMA alapítvány és a kecskeméti Neumman János Egyetemért alapítvány gazdálkodásáról szóló jelentéseit, utóbbi kettő alapján feljelentést is tett, és már folyik a nyomozás.

Varga pedig láthatóan minden létező módon igyekszik elhatárolódni ettől. Egyik első intézkedésével lecserélte az alapítvány vagyonát kezelő Optima vezetőjét, a múlt héten pedig kiderült, hogy megakadályozta az Optima által kezelt összegek „kiszervezését” egy Matolcsy fiának baráti köréhez köthető magántőkealapba.

A miniszterelnöknek küldött levél ugyanakkor arra is utalhat, hogy maguktól az alapítványoktól is szabadulna a jegybankelnök. A kérdés ezek után az, hogy mi lesz az alapítványok vagyonával, aminek az értékét is nehéz pontosan megállapítani, hiszen azok például egy olyan luxusingatlanokkal foglalkozó cégben vannak, amely nem csak hogy veszteséget termel a számukra, de a most kirobbant botrány után tőzsdei árfolyama is jelentősen esett.

Annak idején a Pallas Athéné Alapítvány jogelődje 266 milliárd forintból kezdett gazdálkodni, a Varga által eltávolított Optima-vezető, Stofa György viszont 500 milliárdos vagyonról beszélt korábban a HVG-nek. Matolcsyék ráadásul egy nehezen átlátható és rendkívül bonyolult rendszert alakítottak ki, vagyis az sem egészen világos, hogy az alapítvány bedarálása után ebből hogyan és mennyi pénz menthető ki.

Az mindenesetre biztos, hogy jól jönne a pénz a jegybank elmúlt években felhalmozott, több ezer milliárdos veszteségének kompenzálására.