Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Ugyan már 2014 óta sokszor írt a média arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak százmilliárdjai körül valami nincs rendben, ebből ügy nem lett, egészen mostanáig. Most viszont annál nagyobb a botrány: az Állami Számvevőszék egy hete tette közzé a jelentését, amely szerint több száz milliárd forintot herdálhattak el az alapítványi vagyonból, és az ÁSZ feljelentést is tett. Aminek az a külön szépsége, hogy a számvevőszék elnöke 2022 óta – vagyis a vizsgálat 2023-as megindításakor is ő volt – Windisch László, aki 2013 és 2019 között az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős alelnöke volt. (Képünkön Windisch egy régebbi parlamenti bizottsági meghallgatáson Matolcsy Györggyel és Nagy Mártonnal, aki mielőtt a kormányhoz átigazolt, szintén MNB-alelnök volt.)
A Telex kérdezte meg az ÁSZ elnökét, hogy nem tűnt-e fel neki valami az alapítványok kapcsán abban az öt évben, amikor már oda folyt ki több száz milliárd forint közpénz, ő pedig a jegybanknál dolgozott. Windisch nevében az ÁSZ sajtóosztálya válaszolt. Mint írták, az alapítványok önállóan gazdálkodnak, saját felügyelőbizottsággal rendelkeznek, tehát az MNB csak alapítói jogokat gyakorolhatott, de a belső munkamegosztás miatt még ez sem Windisch feladatkörébe tartozott.
Ráadásul ugyan már 2014-ben elkezdték felépíteni az alapítványi rendszert, és 2016-ban sok szó volt arról, hogyan megy el onnan a közpénz, a számvevőszék azt állítja, hogy erről az időszakról szó sincs a mostani vizsgálatban. Évekig ugyanis öt különböző alapítvány működött, ezek 2019-ben olvadtak össze (épp abban az évben, amikor Windisch alelnöki megbízatása lejárt), a most befejezett vizsgálat pedig csak a már az összeolvadással létrejött Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány ügyeit nézte meg.
