Egy szakértő szerint egyáltalán nem élünk olyan jól, mint azt a statisztika mutatja
Szerinte biztosan nincs egy átlagos magyar háztartásnak 26 millió forintot meghaladó vagyona. De akkor mennyi az annyi?
Szerinte biztosan nincs egy átlagos magyar háztartásnak 26 millió forintot meghaladó vagyona. De akkor mennyi az annyi?
A kormány inflációkövető adóemelést vezet be, ezzel jóval feljebb tolja az árakat, de a harmatgyenge forint sem segít – mutatta be a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése. A gazdaság sem biztos, hogy nagyon pörögni fog 2025-ben, még úgy sem, hogy három óriásberuházás is most fog elindulni.
Az MNB számításai szerint a kormány túltervezte az adóbevételeket jövőre, de a kiadások is kisebbek lesznek, mint amivel a kabinet tervez. Az adóváltozások 264 milliárd forint pluszbevételt jelentenek, azzal együtt, hogy emelkedik a családi adókedvezmény. Idén jó eséllyel nő az államadósság, de jövőre a kormány által vártnál jobban csökkenhet.
Az alapkamatot aligha csökkenti, de a kormánykritikus kommunikációt biztosan lecsavarja majd az új MNB-elnök. Nagy Márton nehéz időszakban marad ellensúly nélkül a kormányban.
Közép-Európához és az EU egészéhez képest is gyenge a magyar munkatermelékenység – mutatta be az MNB. Az iparunk termelékenysége egyáltalán nem javult, a minimális javulást a szolgáltató szektor hozta.
A pénzügyminiszter nyilvánosan is elfogadta új megbízatását.
A gabonakörökből már ki lehetett olvasni, és a piaci szereplők is beárazták, amit Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett. Varga Mihály lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, ami megnyit egy új korszakot a kormányzat és a jegybank együttműködésében, amit eddig gyakran feszültségek jellemeztek.
Az állami vasúttársaságon idén is kifogott a tél első valódi, bár nem túl nagy csapadékadagja. Nosza, ítélt is még nekik egy kis pénzt a kormány – meg bemutatta, hogyan fogja átalakítani a vállalatot. A Mol azt mondta, EU-s pénzért cserébe hajlandó lenne leválni az orosz olajról, aztán azt mondta, hogy nem ezt mondta. Orbán Viktor az öregedésről lamentált, Matolcsy György a szingularitásról értekezett, miközben megpiszkálták a borravalót. Erről és még sok egyébről szól a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A siker kulcsszavai: tehetség, tudás, technológia és tőke – ez az MNB ötödször megtartott, Budapest Eurasia Forum nevű rendezvényének idei szlogenje. Az eseményt Matolcsy György nyitotta meg, utána pedig Orbán Viktor beszél.
A válság előttitől még elmarad a magyar lakáspiac, de már szép ütemben tér magához. Az MNB lakáspiaci jelentése azt is megmutatja, hogy egyre kevesebbet tudnak alkudni a vevők, és arra is kitér, hogy 2025-ben pöröghet fel a piac még jobban.
Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.
Romló tényezők mellett a kamattartás mellett döntött a jegybank, más opció az asztalon sem volt. Az MNB kész huzamosabb ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot, ha ezt a külső környezet és az inflációs kilátások indokolnák, de továbbra is hónapról hónapra, eseti jelleggel döntenek.
A közel-keleti háború eszkalálódása és az euróval szemben 400 fölé gyengült forint felülírta a korábbi kedvező helyzetet, az MNB pedig újra megállt a kamatcsökkentéssel.
Hat pontban mutatta be Virág Barnabás a nagy infláció és a drágulás lassításának tanulságait. Arról is beszélt, hogy már nem olyan rossz a helyzet, mint egy-két éve, de ilyenkor kell nagyon fegyelmezettnek lenni, hogy ne rontsák el.
Az aranytartalék megléte pszichológiai hatásként biztonságot sugall, egy összetett befektetési portfólióban megvan a maga helye, a tárolása pedig nem tétel azon az euró tízmilliárdos szinten, ahol a jegybanki tartalék áll.
A forint az uniós csatlakozásunk óta eltelt húsz évben fokozatosan leértékelődik, de nem csupán az euróhoz és a dollárhoz képest, hanem a térség devizáihoz képest is. A cseh korona példáján azonban látható, hogy korántsem kellene így lennie: a korona folyamatosan erősödni tud az euróhoz, pláne a forinthoz képest. Mi az oka a gyengébb teljesítménynek, a folyamatos lecsúszásnak?
Az elrontott (gazdaság)politikának köszönhetően ma két éve az ország árfolyamválság küszöbén állt, a forint október 13-án ért el eddigi mélypontját. A jegybank egy drasztikus, 5 százalékos kamatemeléssel rántotta vissza a szakadék széléről. A monetáris politika egy évig volt válságüzemmódban, de sikerült elérni a pénzpiaci stabilitást. Majd újabb egy évig – mostanáig – tartott az alapkamat lefaragása és az árstabilitás körülbelüli elérése.
Meg kell találnunk, hogyan tudunk szerepet vállalni a klímavédelmi munkában – mondta a HVG-nek Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke. Az interjú rövidebb, szerkesztett változata az október 10-én publikált HVG Fenntartható Fejlődés 2025 magazinban jelent meg.