A siker kulcsszavai: tehetség, tudás, technológia és tőke – ez az MNB ötödször megtartott, Budapest Eurasia Forum nevű rendezvényének idei szlogenje. Az eseményt Matolcsy György nyitotta meg, utána pedig Orbán Viktor beszél.
A válság előttitől még elmarad a magyar lakáspiac, de már szép ütemben tér magához. Az MNB lakáspiaci jelentése azt is megmutatja, hogy egyre kevesebbet tudnak alkudni a vevők, és arra is kitér, hogy 2025-ben pöröghet fel a piac még jobban.
Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.
Bizonytalan maradt a geopolitika helyzete, és a magyar gazdaság sincs a legjobb állapotában, így aztán az MNB úgy döntött, marad a szeptember óta tartott szintjén az alapkamat.
Romló tényezők mellett a kamattartás mellett döntött a jegybank, más opció az asztalon sem volt. Az MNB kész huzamosabb ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot, ha ezt a külső környezet és az inflációs kilátások indokolnák, de továbbra is hónapról hónapra, eseti jelleggel döntenek.
A közel-keleti háború eszkalálódása és az euróval szemben 400 fölé gyengült forint felülírta a korábbi kedvező helyzetet, az MNB pedig újra megállt a kamatcsökkentéssel.
Hat pontban mutatta be Virág Barnabás a nagy infláció és a drágulás lassításának tanulságait. Arról is beszélt, hogy már nem olyan rossz a helyzet, mint egy-két éve, de ilyenkor kell nagyon fegyelmezettnek lenni, hogy ne rontsák el.
Az aranytartalék megléte pszichológiai hatásként biztonságot sugall, egy összetett befektetési portfólióban megvan a maga helye, a tárolása pedig nem tétel azon az euró tízmilliárdos szinten, ahol a jegybanki tartalék áll.
A forint az uniós csatlakozásunk óta eltelt húsz évben fokozatosan leértékelődik, de nem csupán az euróhoz és a dollárhoz képest, hanem a térség devizáihoz képest is. A cseh korona példáján azonban látható, hogy korántsem kellene így lennie: a korona folyamatosan erősödni tud az euróhoz, pláne a forinthoz képest. Mi az oka a gyengébb teljesítménynek, a folyamatos lecsúszásnak?
Az elrontott (gazdaság)politikának köszönhetően ma két éve az ország árfolyamválság küszöbén állt, a forint október 13-án ért el eddigi mélypontját. A jegybank egy drasztikus, 5 százalékos kamatemeléssel rántotta vissza a szakadék széléről. A monetáris politika egy évig volt válságüzemmódban, de sikerült elérni a pénzpiaci stabilitást. Majd újabb egy évig – mostanáig – tartott az alapkamat lefaragása és az árstabilitás körülbelüli elérése.
Meg kell találnunk, hogyan tudunk szerepet vállalni a klímavédelmi munkában – mondta a HVG-nek Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke. Az interjú rövidebb, szerkesztett változata az október 10-én publikált HVG Fenntartható Fejlődés 2025 magazinban jelent meg.
A magas kamatok továbbra is jókora veszteséget okoznak a jegybanknak, bár legalább már 2023-hoz képest javult a helyzet.
Historikusan magas, éves szinten azonban alacsony szinten, euróban számolva 46 milliárdon állt a jegybank nemzetközi tartalékállománya szeptember végén. Pedig az aranytartalék mértékét, a miniszterelnök útmutatását követve, nemrégiben 110 tonnára emelték, a fémkészlet értéke így 8,4 milliárd euróra nőtt.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: Karsai Dániel meghalt, de ügye nem merül feledésbe, a jegybank csillogó fémtéglák iránti rajongása, és Francis Ford Coppola, a szent őrült.
Csak akkor lesz zöldkötvény-program a vállalkozások számára, és csak akkor lazíthatnak a lakossági zöldhitel-feltételeken, ha azt az infláció alakulása és a piaci körülmények lehetővé teszik. A kötvényprogram biztos, hogy kicsi lesz és célzott.
Beszakadt a forint, miután Irán Izrael elleni támadása a közel-keleti háború kiszélesedésével fenyeget. Minden attól függ, mennyire eszkalálódik a háború. Jó esetben a forint még egy ideig megkapaszkodhat 400 alatt az euróval szemben. Rossz esetben elindul a lejtőn 400 fölött, a 410-es euró sem zárható ki. A jegybanktól csak biztató üzenetek várhatók, az államadósság magas devizaaránya miatt pedig izzadhat Varga Mihály.
Az MNB azonnal közbelépett, de a bankok is résen voltak.
A Magyar Nemzeti Bank nem tud betelni, ismét jelentős tétellel megemelte az ország aranytartalékát. Ez újabb mérföldkő a jegybank elhúzódó pálfordulásában, és eleve felveti a kérdést: minek? Az MNB, ha negatívabban is ítéli meg a gazdasági kilátásokat mint a kormány, eddig nem beszélt stabilitási kockázatokról, amiket elvileg a hagyományosan illikvid nemesfém felhalmozása hivatott kivédeni, és amitől látszólag a piac sem ájult el.
Idén a legjobb esetben is 2 százalék alatt marad a GDP-növekedés.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
