Varga Mihály jegybankelnök ismertette az MNB friss makrogazdasági előrejelzéseit a kamatdöntés után tartott sajtótájékoztatón, illetve ezeket közzé is tették jegybanki honlapon. Az új előrejelzés szerint idén az infláció éves átlagban 4,5-5,1 százalék lehet – az előző, decemberi prognózis még 3,3-4,1 százalékot mutatott. Varga Mihály szerint februárban már láttuk az inflációs csúcsot (5,6 százalékkal),

az év hátralévő részében az infláció mérséklődik, de a jegybanki toleranciasáv fölött marad. A sáv teteje ugyebár 4 százalék.

Varga szerint az inflációs cél elérése is távolabbra tolódott, 2026 végén közelítheti meg a 3 százalékos célt.

A jegybankelnök üdvözölte, hogy a kormány is elkötelezett az infláció letörése mellett, és ennek érdekében árréstopot vezetett be. Az intézkedés új, ilyen eddig nem volt, ezért még az MNB-nek is elemeznie kell a várható hatásokat – mondta el kérdésre válaszolva Varga. Mindenesetre szerinte

az élelmiszer-inflációt az árréssapka 0,8 százalékponttal mérsékelheti első körben.

A jegybank a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését rontotta, idénre 1,9-2,9 százalékos GDP-bővülést vár – a decemberi prognózis 2,6-3,6 százalékot mutatott.

A jegybank monetáris politikája és kommunikációja amúgy szinte semmit sem változott. A monetáris tanács az alapkamat 6,5 százalékon tartása mellett döntött, más opció az asztalon sem volt. A tanács álláspontja szerint a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják. Varga Mihály azt is elmondta, hogy

az alapkamat huzamos ideig a jelenlegi szinten maradhat.

Az elnök szerint kiemelten fontos a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása – tehát a forint árfolyamának stabilan tartása is.

Túry Gergely

Varga Mihály elmondása szerint

februárban nem csak a tény infláció nőtt, az inflációs várakozások is emelkedtek

– ezek „horgonyzása” szintén különösen fontos. Ehhez pozitív reálkamat (tehát az infláció mértékét meghaladó alapkamat) fenntartása szükséges.

A félreértések elkerülése végett Varga Mihály hangsúlyozta azt a korábbi üzenetet is, miszerint a jegybank az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás elérésével teheti a legtöbbet a gazdasági növekedés beindulásáért. Arra a kérdésre válaszolva, miszerint várhatóak-e jegybanki támogatott hitelprogramok arra utalt, hogy ilyenekre nincs szükség: a vállalkozások likviditása jó, a bankrendszer likviditása jó, a növekedésnek keresleti oldali gátjai vannak.

Mindez szinte pontosan megfelel a jegybank korábbi kommunikációjának, ami azt illeti, a lényegi iránymutatás gyakorlatilag szó szerint egyezik.

Varga természetesen nem kívánt konkrétumot mondani azzal kapcsolatban, hogy akár az év végén sor kerülhet-e akár egyetlen kamatvágásra, vagy egy esetleges kamatemelés is benne van-e a pakliban. Mindenesetre ha a jegybank inflációs előrejelzése az év hátralévő részére lassan mérséklődő, 4 százalék fölötti havi inflációs adatokat mutat, akkor kamatcsökkentésre valóban nem lesz sok tér. Kamatemelésre – a lefektetett elvek mentén – akkor kerülhetne sor, ha az infláció megugrana, és a reálkamat nem lenne kellően pozitív.

Ami Varga Mihály korábbi felségterületét, vagyis az államháztartást illeti, a jegybank szerint a GDP-arányos államadósság még a jövő évi, Varga kormányból való távozása óta megemelt hiánycél mellett is csökkenő pályán lesz. A költségvetés kamatkiadások nélkül számított ügynevezett elsődleges egyenlege pedig egyensúly közeli állapotban.