Megnézte a Magyar Nemzeti Bank, mennyi pénzt visznek a magyarok külföldre. Nem a külföldi webshopok miatt gyengélkednek a magyar boltok, de a határ túloldalára egyre többen járnak át vásárolni.
A cégek alig költik a pénzt, a lakosság inkább félretesz, és ha ez nem lenne elég, a nyári aszály tönkretette a magyar gazdaság kevés 2024-es reményét is – olvasható ki az MNB Inflációs jelentéséből. Az is kiderül, hogy egy kicsit többet költöttek a magyarok a szomszéd országok boltjaiban, és azt is kiszámolták, hogy az elmúlt három és fél évben a leggazdagabbak reáljövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké.
Maradéktalanul befizetik az adóikat, a magyar adóhatóság teljes képet kap róluk – állítja a HVG-nek a magyarországi fióktelep nyitására készülődő Revolut. Pontos adatokat a cég nem közölt, de kiemelte: ugyanolyan fontos célja a profitszerzés, mint a megfizethetőség.
Miután az infláció visszatért 4 százalék alá, és Amerikában is elkezdődött a kamatcsökkentés, a magyar jegybank ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.
Ismét minisztert jelöl az MNB élére Orbán Viktor kormányfő, mert a szemében ez a garancia arra, hogy érvényesítheti befolyását az elvileg és törvény szerint is független intézmény felett.
Bár az év elejéhez képest csökkent, az egy évvel korábbihoz képest 16 százalékkal nőtt az átlagos lakásbiztosítási díj.
Bűnözők tesznek közzé valótlan hirdetéseket az MNB és egy tőzsdei kibocsátó állítólagos befektetési programjáról, amelynél az ügyfelek számlapénzére a jegybank garanciát vállalna – figyelmeztet az MNB.
A korábban a Vida József köréhez tartozó Gál Miklós cégcsoportjába tartozó Arthur Bergmann Lízing Zrt. engedélyét fizetésképtelenség miatt vonta vissza a jegybank, és elrendelte a felszámolását. Egy székesfehérvári faktoringcég, a Fejérdi Finance Faktor Zrt. is ugyanerre a sorsra jutott.
„Egyik megálló sem jó annak, aki rossz vonatra szállt” – idézte Bernard Malamud amerikai írót Matolcsy György a közgazdász-vándorgyűlés nyitóelőadásában. Az ok: 2021-ben teljes gazdaságpolitikai úttévesztés történt, emiatt a 2030-ra megjelölt célokat egy évtizeddel el kell halasztani.
Szeptember elsejétől egy új rendszerrel úgy fizethetünk a mobilunkkal, mintha kártyát használnánk. A Magyar Nemzeti Bank bemutatta a qvik fizetési megoldást.
Feljajdult a Tojásszövetség, összevonta a szemöldökét a Nemzetgazdasági Minisztérium, a jegybank közben segítőkészen rejtvényt fejtett Nagy Mártonnak, ha már az alapkamathoz nem nyúlt. Közben határainkon túl nagy horderejű döntések születtek: Spanyolország a moszkvai összefonódástól tartva kipenderítette a magyar államot a Talgo-bizniszből, Ukrajna pedig előbb bejelentette, hogy 2025. január elsejétől leállítja a Barátság olajvezetéket, melyen a Mol orosz olajat vásárol, majd visszatáncolt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Saját magával van elfoglalva a jegybank és a költségvetés, holott valamit tenniük kellene, hogy újraindítsák a gazdaságot – nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki nagyszabású ötletekkel is előállt. Nem ez azonban a magyar gazdaságpolitika egyetlen megoldandó kérdése.
Több tényező együtt magyarázza, miért nem fogyaszt a magyar – például, hogy a nyugdíjak, családtámogatások, vállalkozói jövedelmek közel sem nőttek úgy, mint a bérek. Az egyenlet pontos megoldását a jegybank szeptemberben közli. Az infláció hosszú árnyékot vet, még mindig ezt látja a legnagyobb problémának mind a lakosság, mind a vállalkozások. Idén még egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés lehet.
Az emelésnek közvetett és közvetlen hatása is van a Magyar Nemzeti Bank szerint, de utóbbit csak 2025 elejétől érezhetjük majd.
A Magyar Nemzeti Bank pedig jelezte, hogy készek együttműködni a hivatallal.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
Matolcsy György az egyetem rektorhelyettesével és a kínai nagykövettel tárgyalt tárgyalt az esemény előtt.
Elsősorban az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé az alapkamat újabb csökkentését, de pozitívum, hogy a kormány elkezdte a költségvetési kiigazítást, amelynek mértéke idén a GDP 0,6 százalékára, jövőre 0,7 százalékára rúg. Az inflációs pálya változatlan, 4 százalék körüli inflációs adatok várhatók a következő hónapokban. A jegybank valószínűleg még egy vagy két 25 bázispontos kamatvágást hajt végre idén valamikor, év végére 6,25 százalékos vagy 6,5 százalékos alapkamat valószínű.
Az MNB szerint a bankoknak alkalmazkodniuk kellene a Revoluthoz hasonló fintechalkalmazások gyakorlatához, és ingyenessé kellene tenniük a lakossági tranzakciók többségét.
Egy Trump-elnökség inkább negatívan hathat Európára, de azt egyelőre nem lehet megmondani, a forintot gyengítené-e. A belátható jövőben fontosabb tengerentúli fejlemény, hogy milyen kamatcsökkentési pályán indul el az amerikai jegybank. És hogy az MNB a Fedhez igazodva és a vártnál kedvezőbb inflációs adatok nyomán mennyit kész még vágni a hazai alapkamatból.
