A rendszerváltás megint távolabb került, de a rendszer talán élhetőbbé vált. A NER, amelynek eddig is több felismerhető periódusa volt, új életszakaszába lépett. Hont András cikksorozatának 4., befejező része.
Ahogy a 89-90-es rendszer létrejött és aztán kimúlt, ahogy a NER létrejött és egyszer majd ki fog múlni nem valami rendkívüli, történelmünkben példátlan módi, hanem egy olyan minta, amelyet önkéntelenül követünk. Bajaink jelentős része ebből származik.
Az Orbán-rendszer állásáról és alakulásáról szóló cikksorozat első része egy pillanatfelvétel volt a rendszer és az ellenzék viszonyáról 2020 elején, az önkormányzati választások után. A mostani írás azzal foglalkozik, hogy miért marad el a rendszerváltás, mi van, illetve mi várható helyette.
Széles körben elterjedt nézet szerint a múlt év végén repedések kezdtek mutatkozni a lassan tízéves Nemzeti Együttműködés Rendszerén. Valóban történt-e változás, és ha igen, úgy a rendszerváltoztatók erősödtek-e meg, avagy a rendszer változik? Egyebek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ az a négyrészes cikksorozat, amelynek ez az első darabja.
A legfiatalabb választók már az Orbán-rendszerben szocializálódtak, és vele szemben is határozzák meg magukat. Az ifjúság azt követeli, amiből hiány van: liberális demokráciát, környezetvédelmet. Az önkormányzati voksolás csak megmutatta a NER stratégiai problémáit.
A három szerző azért érezte szükségét a megszólalásnak, mert szerintük a magyar igazságügyi miniszter valótlanságokat állít és csúsztat.
A Fidesz mára egy átnevelőtábor lett – állította az apai ágon olasz, anyai ágon magyar történész, akinek most jelent meg könyve Orbán Viktorról Olaszországban, „Orbán. Egy despota Európában” címmel. Bottoni szerint Orbán egy regionális influenszer, aki a budai terepjárósoknak elad egy Fideszt, a berettyóújfalui kétkezi munkásnak elad egy másik Fideszt. Zsarnoki, predátor állam a Fideszé – mondta interjúnkban.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint nem szabad a reményt feladni, hogy egy választáson buktassák meg a Fidesz-kormányt.
Nyugat-Európa vezető hatalmai beletörődtek Orbán Viktorba.
A magyarországi ellenzék rosszabb állapotban van, mint a Horthy-rendszer idején a Bécsben élő újságíró szerint.
Jóval kiterjedtebb, szervezettebb a magyarországi korrupció, mint a szomszédos államokban – állítja Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.
Milyen okok állnak annak hátterében, hogy Orbán első kormányzásával ellentétben, 2010 után sikerült gazdasági és kulturális uralomra is váltani a politikai hatalmat?
Részletes, rendszerleíró esszét közöl Kis János filozófus, SZDSZ-alapító, benne az Orbán-rendszer bemutatása mellett az is, milyen lehet egy lehetséges ellenállás.
„Itthon maradok, beletemetkezem a munkába, és közben abban reménykedem, hogy semmi, így az Orbán-rezsim sem tart örökké” – mondja Dés.
A jövő júliusban 100 éves Bálint György hosszú interjút adott koncentrációs táborról, kukoricásról, állami gazdaságról köztévéről és politikáról. „Orbán rendszere olyan, hogy aki beáll a sorba, tarthatja a markát, ám aki lépést téveszt, seggbe rúgják” – mondta.
Az Orbán-rezsim természetrajza és működése.
Az alkotmányos jogállam leépítését próbálja Orbán Viktor megideologizálni, amikor a liberális demokrácia végéről elmélkedik.
A szociálpszichológus egy interjúban arról beszélt, hogy a demokráciának Magyarországon nincsenek meg a társadalmi alapjai, és míg a környező országok elindultak a nyugat-európaivá válás útján, addig a magyarok inkább kelet felé mennek.
A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzője a Spiegelnek mondta ezt.
