Az ország versenyképességét gátolja a diákok egyre rosszabb matekteljesítménye

Egy friss uniós felmérés szerint tíz magyar diákból körülbelül három gyengén teljesít a matematika terén, a szegényebb rétegekben ez az arány több mint 50 százalék.

Minél kevésbé demokratikus egy ország, annál rosszabbak az iskolai teljesítmények

A PISA-eredmények és a jogállamiság szoros kapcsolatát mutatta ki egy friss tanulmány. Magyarországon mindkét érték romlott.

Több szempontból is átlag alatt teljesített a magyar közoktatás a kreativitásról szóló PISA-teszten

A magyar diákok kreativitása jóindulattal közepes – ezt a következtetést lehet levonni a PISA-felmérés egyik „melléktermékéből”. És akkor még nem volt szó az elit- és hátrányos helyzetű intézmények eredményeiről.

Kreatív gondolkodásban megelőzik a lányok a fiúkat, de az iskola sok gyereket cserben hagy  

A legutóbbi PISA-vizsgálat eredményei szerint a magyar diákok kreatív gondolkodása nagyjából az OECD-átlag körüli. A kreativitás fejleszthető, ezt egy tíz éve futó magyar program egyértelműen bizonyítja. Hogy segít a kirekesztés elleni küzdelemben és egyben a matekban is egy kitalált diáktárs? Mit keresnek román művészek az erdélyi magyar iskolákban? Hogy lehet a valószínűségszámítást a könyvtárban gyakorolni? Interjú Németh Szilviával, a Kreatív Partnerség Magyarország vezetőjével.

PISA: miben áll az észt csoda?

A 2022-es PISA-felmérés azt mutatta, hogy az eddigi „éltanuló” országok teljesítménye drasztikusan bezuhant, európaiként egyedül Észtország maradt az élbolyban a sok ázsiai ország között. Ehhez leginkább az iskolák, pedagógusok szakmai autonómiája kellett, illetve az, hogy a rendszer megtanítsa tanulni és kérdezni a gyerekeket.

Vitáznak a PISA-felmérésen, de az biztos, hogy a hazai iskolarendszer a szegény gyerekeknek nem ad esélyt

Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.

A PISA-jelentés azt mutatja, nagyon nem mindegy, hogyan adjuk a gyerek kezébe az okoseszközöket

Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Ugyanakkor, ahol a diákok órákig csetelnek és játszanak az iskolában is, 49 ponttal kevesebb pontot értek el matematikából. Érdekes viszont, hogy ahol egyszerűen tiltják a mobilt a suliban, a diákok éjszaka sem kapcsolják ki az értesítéseket, nem tanulják meg ugyanis a felelős eszközhasználatot. A tiltás tehát önmagában nem megoldás.

Balla István: Hüpp-hüpp-hüpp, PISA-trükk

Megvan végre! A magyar oktatás végre felküzdötte magát az OECD-átlag színvonalára. Miközben maradt ugyanolyan tré. Vélemény.

A bíróság szerint is teljesen rendben van, hogy Orbán honvédségi repülőgéppel utazott magánvakációra

Hadházy Ákos hiába tett feljelentést az ügyben, az ügyészség szerint nem történt hivatali visszaélés, és ezt az indoklást a bíróság is elfogadta.

Úgy válaszolt a külügy Hadházy Orbán pisai útjával kapcsolatos kérdésére, hogy nem válaszolt rá

A független országgyűlési képviselő arra lett volna kíváncsi, hogy miután a miniszterelnök egy februári egyiptomi látogatását követően nem Magyarországra tért vissza, hanem egy honvédségi gépen Olaszországba utazott vakációzni, kifizette-e az így keletkezett többletköltséget.

Meghalt Csapó Benő oktatáskutató

Az oktatáskutató, Szeged díszpolgára hetven évet élt. Szeged a saját halottjának tekinti.

A Covid-időszak hatása: romlott a magyar gyerekek olvasási teljesítménye

Megjelentek a negyedikes diákok szövegértését vizsgáló PIRLS-felmérés legfrissebb eredményei. A magyar diákok a nemzetközi átlag felett, de sokkal rosszabbul teljesítettek, mint 2016-ban.

KTK: „Technikai landolás” után ugrott ki Orbán a honvédség gépéből Olaszországban

Az RTL által megszólaltatott légi közlekedési szakértő szerint a pisai kitérő nem felelt meg a technikai leszállás kritériumainak.

Mi marad egy diák tudásából a nyári vakáció végére?

Bár már egy évszázada kutatják a jelenséget, még mindig keveset tudni arról, mennyit felejtenek a diákok a nyári szünetben.

Ez már nem a jövő, hanem a húsbavágó jelen: nincs, aki tanítsa a gyerekeinket

Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos – elsősorban természettudományos – tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. És a helyzet csak rosszabb lesz.

Ma is használható a több mint 2000 éves napóra, ami az ókori Rómából maradt ránk

Miniatűr ókori római napórát fedeztek fel egy pisai ásatás leletei között. A ferde toronytól nem messze zajló ásatásokon, 1985 és 1988 között került elő a kis elefántcsont tárgy, amely ezután éveken keresztül pihent dobozba zárva más leletekkel együtt.

Megtalálták, ki építette a pisai ferde tornyot

A helyi egyetem paleográfusa fejtett meg egy latin feliratot.

Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez

A PISA-eredményekből kiderül, hogy semmi köze nincs a jó teljesítményekhez annak, hogy mennyit tanulnak a gyerekek. Sőt egy szinten túl az sem számít, mennyi pénzt fordít az állam az iskolákra.

Tényleg akkora sikert ért el a magyar oktatás a PISA-teszten?

Néhány ponttal jobb teljesítményt értek el a magyar 15 éves tanulók a 2018-as PISA-mérésben, mint a korábbiban, ez a kormány szerint hatalmas teljesítmény. A tény az, hogy ez nem szignifkáns növekedés, és igen távol áll az átlag a 2009-es és az előtti eredményekhez képest. Az iskola esélykiegyenlítő szerepe pedig továbbra is nálunk az egyik legrosszabb.

Nem akart eltörni a pezsgősüveg a legviccesebb avatóünnepségen - videó