Elveszítette a fonalat a Mini-Dubaj ügyben? Most mindent elmagyarázunk
Összeszedtük mindazt, amit a Rákosrendezőn tervezett Mini-Dubaj beruházás kapcsán tudni lehet, és érdemes.
Összeszedtük mindazt, amit a Rákosrendezőn tervezett Mini-Dubaj beruházás kapcsán tudni lehet, és érdemes.
A főpolgármester szerint a Mini-Dubaj beruházáshoz kiszemelt rákosrendezői területek jogi helyzete bonyolultnak tűnhet, de valójában nem az. Szerinte a fővárosnak elővásárlási joga van rájuk, és élni is fognak vele.
Úgy tűnik, a kormány rákosrendezői álmaiban nem szerepelnek 500 méteres felhőkarcolók, de a terület adásvételi szerződése azért rögzíti, hogy akár ekkora torony is épülhet a helyszínen. Egy fél kilométer magas toronyház komoly kihívások elé állítaná a Ferihegyre érkező repülőgépek pilótáit. Megnéztük, hogyan érintenék a légi közlekedést az esetleges toronyházak és lehetünk-e uniós rekorderek úgy is, hogy nem nehezítjük meg a saját dolgunkat.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán tárgyal arról, él-e az elővásárlási joggal.
A Gyurcsány-kormány hazakiárusítási kísérleteként kommunikálta a Fidesz annak idején a sukorói kaszinóváros-projektet, pedig az a kanyarban sem volt ahhoz képest, amit Orbánék – az arab magánberuházó kedvében járva – a Rákosrendezőre megálmodott Mini-Dubaj kapcsán terveznek.
Két nappal azelőtt, hogy a magyar állam eladta a területet az arab befektetőnek.
Ahogy Karácsony Gergely előre jelezte, a főváros élne az elővásárlási jogával Rákosrendezőn, hogy keresztbe tegyen az arab befektetőkkel kötött szerződésnek, és hogy – állítása szerint – a felhőkarcolók helyett park, megfizethető lakások épülhessenek. Erről jövő héten szavazhat a közgyűlés. Az első részletre megvan a pénz anélkül is, hogy visszakapnák az államtól a befizetett szolidaritási hozzájárulást – amiért amúgy perre is mennének.
A főpolgármester azt mondta: fel voltak készülve arra, hogy a kormány megpróbálja megakadályozni az elővásárlási joguk érvényesítését, de a budapesti vezetés kész akár perelni is. Azt is közölte, hogy tárgyalásokat kezdeményezett Lázár János miniszterrel.
Vitézy Dávid szerint szokatlan, hogy az állam jelentős anyagi költséget vállalt a szükséges közlekedési fejlesztésekkel kapcsolatban, és a szerződés néhány “elnagyolt” pontjára is felhívta a figyelmet.
A fővárosi távhőcég mellett egy másik vállalkozásnak is elővásárlási joga van a rákosrendezői mini-Dubaj fejlesztési terület egy részére. Ez az alvócég eddig Zelles Sándoré volt, aki a Gyurcsány-éra állami vagyonkezelője volt, de már jó ideje a NER közelében bizniszel. Ám 10 nappal az állam és az arab befektetők közti szerződés aláírása előtt megvette ezt a céget Halkó Gabriella, aki Habony Árpád gazdasági érdekeltségeinek gyakori képviselője.
A miniszter és az alá tartozó állami vagyonkezelő szerint az Emírségekkel kötött, törvényben rögzített megállapodás értelmében csak az veheti meg a területet, akit az Emírségek erre kijelöl. Az önkormányzatnak ezen felül ki kellene fizetnie ugyanazt a vételárat, teljesítenie kellene ugyanazokat a feltételeket.
A Facebookon a kommentfolyamban folytatódott a csörte a főpolgármester, illetve az építési és közlekedési miniszter között, amibe beszállt Jámbor András is.
Amit a magyar állam 50,9 milliárd forintért adna el egy arab befektetői csoportnak, azt Budapestnek már jóval drágábban adná.
A fővárosi politikus szerint a Rákosrendező területére vonatkozó adásvételi szerződéssel az is baj, hogy „gyakorlatilag minden magyar jogszabály és építési szabály alól felmenti az arab beruházókat”.
Karácsony Gergely bejelentette, hogy a főváros megvásárolja a Mini-Dubaj területét.
Pár nap, és máris utalja a vételár negyedét, 12,7 milliárd forintnyi előleget az arab befektető a Rákosrendezőre álmodott Mini-Dubaj-projekt földterületeiért – derül ki az adásvételi szerződésből. Annak mellékletéből pedig a vázlatrajzok alapján az is, hogy hol milyen új funkciókat terveznek, és mekkora beépíthetőséggel számolnak. Váratlan fordulatként közben Karácsony Gergely bejelentette, hogy a főváros élni kíván az elővásárlási jogával, vagyis megvenné a befektetők helyett a területet.
A hatályos jogszabályok szerint ugyanis Budapesten legfeljebb 90 méteres épületeket lehet építeni.
Vitézy Dávid nem érti, hogy fér össze a projekt a kormány „szuverenitásvédelmi” politikájával.
A főpolgármester szerint a történetnek nincs itt vége.
50,9 milliárd forintért vették meg az arab befektetők a Mini-Dubaj területét, a teljes vételárat akkor fizetik majd ki, ha az állam a teljes infrastruktúrát megépítette, és az összes szabályt, amit kell, átírta.