A városvezetés a jövő szerdai Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti azt a javaslatot, hogy a Mini-Dubaj-projekt tervezett területének egy részére vonatkozó elővásárlási jogával élve a főváros – a közműcégén keresztül – megakadályozza az állam és az arab befektetők projektcége között már megkötött adásvételi szerződés életbe lépését, és Karácsonyék abban bíznak, hogy ehhez a javaslathoz sikerül is többséget szerezni a közgyűlésben – derült ki azon a sajtóbeszélgetésen, ahol szerdán Kiss Ambrus, a Városháza főigazgatója adott tájékoztatást az ügy hátteréről és a főváros témába vágó terveiről.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az arab befektetői csoport projektcége, az Eagle Hills Hungary Zrt. január 16-án írta alá azt a rákosrendezői rozsdaterület eladásáról szóló, nettó közel 51 milliárd forint értékű adásvételi szerződést, amelyről azóta Karácsony Gergely főpolgármester kijelentette, hogy a főváros meg kívánja akadályozni. Ehhez pedig kapóra jön, hogy kiderült: a főváros távhőszolgáltató cégének a terület egy részére elővásárlási joga van, mert ott áll rajta egy épülete.  

Márpedig – a városvezetés álláspontja szerint – ha erre hivatkozva élne az elővásárlási joggal a főváros, az meghiúsítaná az adásvételt – igaz, az állami vagyonkezelő és Nagy Márton miniszter szerint nem ilyen egyszerű a helyzet, szerintük nemigen tud élni a főváros ezzel.

Akárhogy is, a főváros kitart amellett, hogy a kormányzat által áterőszakolt beruházási ötletnek minden eszközzel ellenáll. Az elővásárlási joggal azonban, ha élni is tud a főváros, akkor is jelentős összegre lesz szüksége, hogy kifizethesse az arab befektetők helyett az államot. Karácsony Gergely korábbi közlése szerint erre fedezet lehet első körben az az összeg, ami jogértelmezésük szerint visszajár Budapestnek, miután a minap a bíróság – a közben az Alkotmánybíróságot is megjárt ügyben – a fővárosnak adott igazat, és emiatt vissza kell kapniuk mintegy 28 milliárd forintnyi már befizetett szolidaritási hozzájárulást. 

Csakhogy a fővárosi kormányhivatal és az Államkincstár szerint ez a pénz nem jár ám vissza automatikusan a fővárosnak. Kiss Ambrus főigazgató erről azt mondta, ha nem is kapják meg a szerintük visszajáró 28 milliárd forintot, van pénze a fővárosnak a rákosrendezői terület első részletének kifizetésére, méghozzá a távhőcég jogutódjának számító Budapesti Közművek (BKM) Zrt. eredménytartalékából. A fővárost szerinte nem éri anyagi kár ezzel a lépéssel, hiszen a kifizetett összegért cserébe egy értékes terület gazdája lesz. Ugyanakkor a Városháza főigazgatója – a főpolgármester korábbi közlésének megfelelően – egyértelművé tette: 

A főváros, ha meg is szerzi, nem akarja megtartani a területet, hanem fejleszteni kívánja, alapvetően a Parkváros elnevezésű koncepció mentén. 

Ez azt jelenti, hogy a területet továbbadnák, értékesítenék vállalkozóknak, hogy ott park és megfizethető lakások épüljenek. A lényeg Kiss Ambrus szerint, hogy olyan városrész épüljön a rákosrendezői területen, ami megfelel a fővárosi szabályozási terveknek, a budapestiek érdekeit tartja szem előtt, és nem épülnének 250-500 méter magas toronyházak, mint amire az arab befektetőkkel kötött adásvételi szerződésben már szerepel is utalás. A főváros arra is felkészült, ha a jogértelmezési vita vége az lenne, hogy az MNV Zrt. nem ad lehetőséget, hogy a főváros érvényesítse az elővásárlási jogot – ez esetben bíróságon kényszerítenék ezt ki. Valójában már ezzel is ellehetetlenítenék a szerződés hatálybalépését, mivel abban szerepel, hogy be kell szerezni a lemondó nyilatkozatokat, és minden teleknek permentesnek kell lennie.

Nem csak a fővárosi telekrész jövője kérdéses, mivel az összesen hét helyrajzi számon lévő összesen mintegy 85 hektáros terület egy másik része is elővásárlási joggal terhelt. Ahogy az a szerződésből is kiderül, ezen a másik telekrészen egy magáncégnek van elővásárlási joga, ám ennek oka a szerződésből nem derül ki. Ez a cég a Stockton Zrt., amely egy 2017-ben alapított vállalkozás, és egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója Zelles Sándor, aki a Gyurcsány-kormány idején az állami vagyonkezelőt, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI) vezette, de a NER idején is megtalálta a számítását. 

Pontosabban – mint arra Jámbor András országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet – már nem Zelles a tulajdonos, mert a Mini-Dubaj-projekt területéről szóló szerződés január 16-i aláírása előtt 10 nappal Zelles eladta az utóbbi 5 évben semmilyen árbevételt nem termelő, veszteséget felhalmozó alvócégét Halkó Gabriella egyik vállalkozásának. Halkó pedig nemcsak Jáksó László volt felesége, hanem Habony Árpád számos magyarországi céges érdekeltségének ügyvezetője is. A Stocktonban tehát január 6-án lett egyedüli részvényes Zelles helyett az ECEquity Befektetési Vagyonkezelő Zrt., amelynek vezérigazgatója és kizárólagos tulajdonosa Halkó. Sőt, a Válasz Online azt is kiderítette, hogy azóta Halkó cégébe bevásárolta magát Orbán Viktor „kötélbarátja”, Garancsi István és egy Habony-érdekeltségű másik cég.

Ami a fővárost illeti, Kiss Ambrus tájékoztatóján az is elhangzott, hogy az állam akár azt is megteheti, hogy önálló helyrajzi számon „kiszabályozza” az elővásárlással érintett területeket, így a fővárosi vagy a Stockton-féle, esetleg mindkét terület nem lesz többé része egy új adásvételi szerződésnek. Ezt persze korábban is megtehették volna, de valamiért nem tették. Ami a főváros elővásárlási jogával érintett területrészt illeti, az a telek a befektetési terület szélén helyezkedik el, ennek kiesése érdemben nem veszélyeztetné az arab befektetői csoport projektjének megvalósítását. A főigazgató jelezte: ha csak erre a területre tudnák érvényesíteni az elővásárlási jogot, akkor is pereskednének a teljes beruházási terület megvásárlása érdekében, mert ez a főváros célja.