Szovjet kém lett volna? Ezzel gyanúsították az olasz színészlegendát
Most találtak rá egy ártatlannak tűnő, 1962-es ügy dokumentumaira, amelyekből kiderült: Svájcban potenciális szovjet kémnek tartották az olaszok egyik legnagyobb színészét.
#Szovjetunió
Putyin egy régi módszert izzított be, amikor külföldön keresett "hasznos idiótákat"
A szovjet politika egykoron számíthatott a kapitalizmusban csalódott, nem kommunista nyugati értelmiségiekre, akik hinni akartak egy igazságosabb társadalomban. Putyin is talált külföldön híveket, akik diktatórikus hatalomgyakorlására tekintenek példaként.
A világpolitikai sakktábla gátlástalan nagymestere volt a százévesen elhunyt Henry Kissinger
Nem létezik szenvedélyes érzelmek nélküli vélemény Henry Kissingerről, a skála a háborús bűnöstől a modern diplomácia legmeghatározóbb szereplőjéig terjed. Az viszont biztos, hogy a kormányzati pozícióban töltött alig nyolc éve olyan hatást gyakorolt az amerikai és világpolitikára, ami öt évtizeddel később is rezonál.
Orbán: A kárpátaljaiaknak jobb volt a Szovjetunióban, mint Ukrajnában
A miniszterelnök szerint Kijev még azt sem határozta meg, hogy mit akar elérni a háborúban.
Szájhősködés és behódolás: Orbán levonhatja a tanulságot Kádár 56-os lavírozásából
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
A Putyin-rendszer lényegéhez tartozik, hogy újra szobrot kapott a hírhedt szovjet titkosszolgálat vezére
Újra felállították Moszkvában Feliksz Dzerzsinszkijnek, a hírhedt szovjet titkosszolgálat, a Cseka alapítójának szobrát. Bár az emlékmű kisebb, mint az 1991-ben ledöntött, és nem a réginek a belvárosi helyére került, a szoboravatás is jelzi, Oroszországba visszatért a bolsevista, sztálinista múlt.
Anne Applebaum: A mai Oroszország a sztálini diktatúrára emlékeztet
Applebaum a Neue Zürcher Zeitungnak nem csak a Putyin-rendszerről, hanem a Franciaországgal és az Egyesült Államokkal kapcsolatos aggályairól is beszélt.
Putyin szerint „hiba volt” szovjet tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra
Az orosz elnök a hibák közé sorolta nemcsak az 56-os magyar szabadságharc tankokkal való leverését, hanem az 1968-as csehszlovákiai bevonulást is. Szerinte ugyanezt a hibát követi most el Washington.
Egy hollywoodi sci-fi költségvetéséből jutott el a Holdra India
A Hold déli pólusvidékére érkezéssel egyre komolyabb űrhatalommá válik India, amelynek űripara a nagyok közül a legtakarékosabb. Új versengés indult a Hold meghódításáért.
Újabb szovjet emlékművet újítottak fel Magyarországon, a Gazprom is beszállt
„A halott katona már nem ellenség” a felújítást végző temetkező szerint.
Bevettük a Felvidéket 55 évvel ezelőtt... – Csehszlovákia 1968-as megszállása a magyarokról is szólt
55 évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-én 0 órakor kétszázezres haderő vonult be Csehszlovákiába, amely azután félmilliósra nőtt. A katonák 2%-át Magyarország adta. 1938 után ismét magyar katonák szállták meg a Felvidéket. Csehszlovákia után Magyarország kerül sorra – ezt mondta Walter Ulbricht, a kommunista Németország führere 1968 júliusában, amikor a szovjet blokk pártvezetői összegyűltek Varsóban, hogy figyelmeztető levelet küldjenek Prágába. Két héttel később Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsallja is odavetette a vonakodó Kádárnak: „Azért félnek a magyarok, mert tudja Kádár, hogy ők kerülnek sorra.”
Gyarmati István: Kína erősebb szuperhatalom lesz, mint a Szovjetunió volt
Kína még nem igazi katonai szuperhatalom, igazi ereje a gazdaságban rejlik, hosszú ideig a világgazdaság egyik meghatározó tényezője lesz. Szuperhatalommá válását nem lehet megakadályozni, sikerre van ítélve. Vélemény.
Grúziát „a jóisten adta az embereknek" – ám ez a regény korántsem ennyire bájos
Monumentális családi saga Nino Haratisvili A nyolcadik élet – Brilkának című regénye; a magyarul nemrég megjelent mű világszerte több mint egymillió példányban kelt el. Egybeszövi az átlagemberek kiszolgáltatott sorsát a történelmet alakító hatalmasok rémtetteivel, köztük a szülőföldjükkel sem lojális Sztálin és Berija vétkeivel.
Ma 75 éves a nő, aki megtette azokat a bizonyos fontos lépéseket az emberiségnek
Ma ünnepli 75. születésnapját Szvetlana Szavickaja, a világ második űrhajósnője – az első nő, aki űrsétát hajtott végre.
Egy háborúhoz mindenki talál magának indokot, de amit Putyin csinált, az kuriózum
A nemzetközi jog a háborúindítás lehetőségét szigorú szabályokhoz köti, amelyek egyikéhez sem tartotta magát Oroszország, okot azonban már többet is mondott, hogy miért támadta meg Ukrajnát.
Új dokumentumok segítenek megérteni, miért nem tört ki atomháború a kubai rakétaválság idején
Anadir egy szibériai település és folyó Csukcsföldön, amely inkább a róla elnevezett, 61 éve a kubai rakétaválsághoz vezető hadműveletről ismert. A nukleáris armageddonnal fenyegető feszültségről ma is szivárognak ki egykor szigorúan titkos új részletek.
Nyolc II. világháborús brit vadászgépet találtak egy Kijev melletti erdőben
Az ukrán hatóságok szerint nyolc darab brit gyártmányú Hurricane vadászrepülő maradványait fedezték fel egy korabeli, fel nem robbant bomba közelében.
Antony Beevor brit történész: Putyin nem a Szovjetunió terméke, neki a szent szláv birodalom a fontos
Hogy az elnököt félretegyék, arra leginkább az orosz elitnek van esélye, mondta Beevor a Die Weltnek adott interjúban.
Hiánypótló cikk mutatja be a századelő egyik jelentős magyar tudósának tragikus történetét
Bauer Ervin, Balázs Béla rákkutató öccse a Tanácsköztársaság után hagyta el Magyarországot, útja több európai városon át vezetett a Szovjetunióba.
Dalos György író: „Az oroszok egy-egy fázisban még győzhetnek, de nyerni nem fognak"
Azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, óriási kárt okozott magának is, és ha vége lesz a háborúnak, a két ország közötti gyűlölet megmarad – egyebek között erről beszél a Berlinben élő Dalos György író, akinek eddig 35 könyve jelent meg németül, s 20 magyarul. Interjú.
