Trianon. Kimondva - Jászi Oszkár: Az emigráció hazaárulása

Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 8. rész. Jászi Oszkár írását felolvassa: Znamenák István.

  • hvg360 hvg360
Trianon. Kimondva - Jászi Oszkár: Az emigráció hazaárulása

Az „országrontó”, „Magyarország sírásója” és ezekhez hasonló szitokszavakkal emlegetett társadalomtudós, Jászi Oszkár közvetlenül a bolsevik rémuralom, a Tanácsköztársaság kikiáltása után emigrált Ausztriába. Károlyi Mihály kormányának egykori nemzetiségi ügyekkel megbízott minisztere az állandósult, s a félrevezetett „jámbor tömegek” által szajkózott hazaárulózásokra 1921 nyarán a Bécsi Magyar Újságban a „trianoni véres amputáció” után kialakult helyzetet elemző tanulmányban válaszolt.

Trianon. Kimondva

1920. június 4-én Csonka-Magyarország ritkán tapasztalt nemzeti egységben gyászolta Nagy-Magyarországot. A száz esztendővel ezelőtti megrázkódtatás sokak kezébe adott tollat. A nemzet szóvivőiként kiáltották a világba (persze inkább csak a hazába) a „bevégeztetett”-ség fájdalmát, s a „Nem! Nem! Soha!” elszántságát, máskor pedig a józan, előremutató számvetésüket.
A megszólaló költők, írók, gondolkodók, politikusok világlátásban, eszmények tekintetében egymástól homlokegyenest különbözőek, életművükkel azonban valamennyien túlléptek saját koruk kocsmáján. „Szerzőink” egymásra rímelő, egymást kiegészítő, máskor egymással perelő szavai tizenhárom részes sorozatunkban az Örkény Színház társulatának tagjai által elevenednek meg.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.