Trianon. Kimondva - Rákosi Jenő: Irredenta; Herczeg Ferenc: Irredenta?

HVG360

1 perc

2020.06.05. 17:00

Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 5. rész. Rákosi Jenő írását felolvassa: Máthé Zsolt. Ficza István tolmácsolja Herczeg Ferenc publicisztikáját.

A revízió két élharcosa, Rákosi Jenő, a legolvasottabb napilap, a Budapesti Hírlap főszerkesztője és a korszak írófejedelme Herczeg Ferenc ugyanazzal a címmel adott írást az 1920-as irodalmi almanachba, a Vérző Magyarországba. A Trianon előtti határokat és a magyar kultúrfölényt „természeti törvényeknek” tekintve mindketten a „mindent vissza” álláspontjára helyezkedtek. A különbség köztük csak annyi volt, hogy Rákosi kijelentő módban használta a programadó „irredenta” kifejezést, míg Herczeg a szó mögé biggyesztett kérdőjel dacos büszkeségével.

Trianon. Kimondva

1920. június 4-én Csonka-Magyarország ritkán tapasztalt nemzeti egységben gyászolta Nagy-Magyarországot. A száz esztendővel ezelőtti megrázkódtatás sokak kezébe adott tollat. A nemzet szóvivőiként kiáltották a világba (persze inkább csak a hazába) a „bevégeztetett”-ség fájdalmát, s a „Nem! Nem! Soha!” elszántságát, máskor pedig a józan, előremutató számvetésüket.
A megszólaló költők, írók, gondolkodók, politikusok világlátásban, eszmények tekintetében egymástól homlokegyenest különbözőek, életművükkel azonban valamennyien túlléptek saját koruk kocsmáján. „Szerzőink” egymásra rímelő, egymást kiegészítő, máskor egymással perelő szavai tizenhárom részes sorozatunkban az Örkény Színház társulatának tagjai által elevenednek meg.