A nyár elején Luciano Benetton lemondott a divatmárka elnöki posztjáról, majd június 18-án új vezérigazgató is érkezett a cég élére, de még mindig kérdéses, hogy mi lesz a színes kötött ruháiról és provokatív reklámjairól híres divatcég stratégiája a kínai ultra-fast fashion ellen. És mi lesz az egymilliárd eurósra duzzadt veszteséggel.
Az alapvető cél a fast fashion termékeknek hosszabb életet adni.
Írországból indult hódító útjára alacsony áraival és gyorsan pörgő készletével a Magyarországon május végén megjelenő Primark áruházlánc, amely az „olcsón sokat” üzleti modelljével stabil nyereséget ér el. Fülöp István és Nagy Gábor írása.
A Zara és a H&M éppen a gyakran frissülő kínálattal és az alacsony árakkal tört be a divatiparba, most a még gyorsabb és még olcsóbb kínai vetélytársakkal szemben kell védekezniük.
Fő piacán, az USA-ban akar tőzsdei cég lenni a kínai eredetét takargatni igyekvő Shein, amely a pandémiának és az amerikai vámhatáron tátongó kapunak köszönheti, hogy piacvezető fast fashion céggé vált.
A dél-ázsiai ország brit piacra termelő ruhagyárai közül ezret kérdeztek meg egy felmérésben, amelyből az derült ki, hogy több multi sem volt hajlandó többet fizetni a pandémiát megelőző költségeknél.
Az orosz posta létrehoz egy szolgáltatást, amelynek köszönhetően a vásárlók a szankciók megkerülésével hozzájuthatnak a nyugati termékekhez.
Ügyészből lett tanácsadó és a Zara-alapító lánya veszik át az Inditex cégcsoport vezetését.
Egy friss jelentés szerint a nagy divatmárkák is hozzájárulhatnak az erdőirtásokhoz Amazóniában.
Az Inditex a digitális kereskedelemben is tarol, a pénzügyi év végére negyedével növekedhetnek az online értékesítései.
Mexikó kulturális kisajátítással vádolja a Zarát több másik ruházati üzletlánc mellett.
Míg a 2008-as válságból az olyan fast fashion márkák emelkedtek ki abszolút győztesként, mint a Zarát is gyártó Inditex, a mostaniból a még gyorsabb, az úgynevezett ultra fast fashion márkák profitálnak kőkeményen. De a mára szinte jó öregnek számító fast fashion szegmensen sem ütött akkorát az elmúlt egy év és a pandémia, hiába látunk bezárt üzleteket.
A koronavírus-járvány miatt, alatt nem csak Magyarországról vonult ki számos ismert divatmárka, illetve -kereskedő. Világszerte amolyan tisztítótűzként söpör végig a válság a divatkereskedelmen, nem kímél sem tömeggyártót, sem patinás luxuscéget. De nagyon úgy tűnik, a fast fashion uralmát nem fogja megdönteni ez az időszak sem.
Végre megszűnik az azzal járó stressz, hogy a kutyus kabátkája nem illik a gazdiéhoz, és oda az összhang.
Változnak a vásárlói szokások, de a koronavírus sem tett jót az üzletláncoknak.
A 84 éves Amancio Ortega, a Zara ruházati lánc alapítója és tulajdonosa öreg napjaiban komoly ingatlanportfóliót alakított ki – írja a Bloomberg, amely szerint Európa szupergazdagjai közül neki van a legnagyobb ingatlanbirodalma, melynek értéke 15,2 milliárd euró.
A koronavírus-járvány hatására 44 százalékkal csökkentek az eladásaik. Rágyúrnának az online értékesítésre.
Egyre több divatcég maszkokat vagy orvosi felszerelést gyártana, a gond azonban nem is a jó szándék, hanem a megfelelő technológia és a speciális alapanyag hiánya. Sokan ráadásul nyerészkedni próbálnak azon, hogy mindenki maszkot akar vásárolni, így viszont oda nem jut, ahol valóban létfontosságú lenne: az egészségügybe.
Bár a plázák nyitva tarthatnak a gyógyszertárak és az élelmiszerboltok miatt, sok üzlet bezár a holnaptól életbe lépő kijárási korlátozás miatt.
Ha vásárolt már Zara vagy Microsoft terméket, akkor egy kicsit ön is hozzájárult ezen hatalmas magánhajók megvételéhez, üzemben tartásához.
