A Lidl, a H&M és a Zara tulajdonoscége a gyártási költségeknél is kevesebbet fizet a bangladesi ruhagyáraknak

A dél-ázsiai ország brit piacra termelő ruhagyárai közül ezret kérdeztek meg egy felmérésben, amelyből az derült ki, hogy több multi sem volt hajlandó többet fizetni a pandémiát megelőző költségeknél.

  • hvg.hu hvg.hu
A Lidl, a H&M és a Zara tulajdonoscége a gyártási költségeknél is kevesebbet fizet a bangladesi ruhagyáraknak

A Lidlt, a Zara tulajdonoscégét, az Inditexet, és a H&M-et is azzal vádolják, hogy a világjárvány idején a bangladesi ruházati beszállítóknak a gyártási költségeknél is kevesebbet fizettek, így a gyáraknak a törvény által előírt minimálbérek kifizetése is komoly tehertétel – írja a Guardian.

Egy felmérés során, amelyben ezer, a brit kiskereskedők számára ruhákat gyártó vállalkozást vizsgáltak meg, a Lidl beszállítóinak 19, az Inditex beszállítóinak 11, és a H&M beszállítóinak 9 százaléka fogalmazott meg ilyen állítást.

E négy márka, valamint a Tesco és az Aldi beszállítóinak többsége azt mondta a kutatóknak, hogy majdnem két évvel azután, hogy a Covidot globális járvánnyá nyilvánították, ugyanannyi pénzt kapnak, pedig a nyersanyag- és termelési költségek időközben ugrásszerűen megnőttek.

A vádakra a cégek eltérően reagáltak, a Lidl például elmondta, hogy nagyon komolyan veszik, hogy az ellátási láncban mindenki megkapja a minimálbért.

Az Inditexnél arról beszéltek, hogy minden egyes szállítmányért garantáltan fizettek, a beszállítóknak olykor kedvező hiteleket is kijártak a helyi pénzintézeteknél. A H&M nem kommentálta a történteket.

(Nyitóképünk illusztráció)

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A végtelen lehetőségek iparága

Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.