Megőrizni a manualitást – ezt tűzte zászlajára az Ajkai Grafikai Műhely, melynek hatvan év fölötti átlagéletkorú művészközössége nyári magyarpolányi alkotótáborában jártunk. A falu kilenc rezidens művésze közül Kiss Miklós üvegművész műteremházát is megnéztük.
A Kassák Múzeumban október végéig tekinthető meg a tavalyi Kassák kortárs művészeti díj nyertesének kiállítása, mely a munkavégzés miatti elvándorlást jeleníti meg. Fabricius Anna érzékenyen mutatja be a huszonegyedik századi munkásokat, azt, hogy érinti munkájukat, illetve magánéletüket a globalizáció és a technológiai változások.
Divat és társadalmi környezet egymásra hatása gyakran eredményez izgalmas olvasatokat. Adjuk még hozzá ehhez a 20. század második felének vizuális forradalmában kulcsszerepet játszó médiumot, a fotográfiát, ami megmutatja (és eladja) a mindenkori divatot, és kész egy olyan kombináció, ami alkalmas a jelen vagy a múlt egyes szeleteinek vizsgálatára is. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Kelet-Európai szépség című kiállítása erre tesz kísérletet. A kiállítás kurátorával, Mucsi Emesével Bihari Ágnes beszélgetett.
Szeptember 29-ig látható Prágában a Matter of Art című művészeti biennálé aktuális kiadása, mely a kelet-közép-európai perspektívát hangsúlyozva elemzi újra a parasztság, a földművelés vagy a gyári munkások globális történetét. A kiállított anyagról Benedek Kata készített reflexív helyszíni beszámolót.
Az elmúlt években teljesen a feje tetejére állt világ különféle megküzdési mechanizmusokat ébresztett az emberekben: sokakat tett nyitottabbá a spiritualizmusra, a misztikumra, miközben a közösségi médiának hála a mágia is az internetre költözött. A Budapest Galéria Maleficae. A máglyától az online varázslásig című, szeptember 8-ig megtekinthető kiállítása a boszorkányság múltját, jelenét és bizonyos tekintetben a jövőjét tematizálja.
Több európai országban és az USA-ban a nagyvárosok mellett a kiemelt üdülőhelyek is mind fontosabb szerepet játszanak a műkereskedelemben. A hétvégi balatonfüredi művészeti vásár idehaza is újabb lépést jelent ebben az irányban.
Egy kvázi hungarikum, a kockaház a témája a Ludwig Múzeum még augusztus közepéig látogatható kiállításának, a Kis magyar kockológiának. Lehet még erről a mindenki által ismert épülettípusról újat mondani? Egyáltalán, mi ebben az érdekes? A kiállítást látva leírhatjuk: sok minden. Készman Józseffel, a kiállítás kurátorával Bihari Ágnes beszélgetett
„A Longtermhandstand egy nemzetközi művészeti galériarendszer és lélekgondozó központ, amelyet Bencze Péter és Lőrincz Réka energetizál. Hosszú távú jövőképpel állunk kézen a kortárs képzőművészet területén” – olvasható az I. kerületi Mészáros utcában található, nem mindennapi kiállítótér ars poeticája, eredetileg angol nyelven, az LTHS weboldalán. A két „energetizálót”, Lőrincz Réka képzőművészt és Bencze Péter művészetközvetítőt kérdeztük a 2022-ben megnyílt kortárs galériáról, amely rövid idő alatt fontos tényező lett a hazai és a nemzetközi szcénában egyaránt.
Tavaly decemberben Kritikus kultúra / A kultúra kritikus helyzetben címmel kétnapos konferenciát szerveztek Budapesten a kortárs kulturális élet állapotáról. A nagy visszhangot kiváltott eseményen volt hallható Benedek Kata előadása a köztéri szobrok politikai célú kisajátításáról, amelynek szerkesztett változatát adja most közre A mű.
Ha nem zajlana éppen a 60. Képzőművészeti Biennálé Velencében, csupán csak ezért az anyagért is érdemes volna felkerekedni a lagúnák közé: a Liminal fajsúlyos összeállítás korunk egyik legjelentősebb képzőművészének munkáiból. Pierre Huyghe retrospektív kiállítása különleges élménnyel kínál meg egy olyan mélyen megragadó miliőben, ahol az emberi lények számára otthonos tér és idő értelmezhetetlen. Nagy Mercédesz írása.
Június 13. és 16. között rendezték meg a svájci Bázelben a művészeti vásárok etalonja, az 1970-ben életre hívott Art Basel 2024-es kiadását. Az eseményről a helyszínen élő, a vásárt minden évben felkereső szerzőnk, Darányi György számolt be.
A Magyar Nemzeti Galéria Így történt című kiállítása a holokauszt 80. évfordulójára készült, s azokból a holokauszt idején született, illetve közvetlenül a háborút követő években készült, kevéssé ismert munkákból áll, amelyek alkotói saját tapasztalatait dolgozták fel, akik részesei, elszenvedői, tanúi voltak az eseményeknek. Az alkotások a történtekkel egyidejű vagy csaknem egyidejű, gyakran szöveggel is kísért vizuális ábrázolások, melyek nem a művészi önkifejezés szándékával, sokkal inkább az események tényszerű és közérthető közvetítésének igényével születtek meg. Turai Hedvig írása.
Az ironikus hangvétel kortárs kiállítás esetében nem ritka, de A művészet is cigánybűnözés című anyag esetében a „maró gúny” kifejezés talán megfelelőbb lenne. Oláh Norberttel, aki meghatározó szerepet játszik a Bura Galériában nemrég nyílt, romadadaistának deklarált projekt létrejöttében, Bihari Ágnes beszélgetett.
Az öregedés méltóságteljes elfogadása és megélése a táncmozdulatokban rejlő kecsesség és öröm tolmácsolásával különleges élményt nyújt. Ennek lehetnek tanúi Börcsök Boglárka és Andreas Bolm The Art of Movement, valamint Figuring Age című, az aqb project space-ben előadott munkáinak köszönhetően, melyekről Básthy Ágnes írt kritikát.
Kérem, sóhajtson, Széchenyi Úr! címmel látható Koronczi Endre kiállítása a GODOT-ban, melynek központi tárgyai a Magyar Tudományos Akadémia épületének a kezdetektől meglévő szellőzőberendezései. Ezek poétikus módon őrizhetik akár a reformkor nagyjainak lélegzetét, sóhajait is, ami új dimenziót kölcsönzött a lassan három évtizede a szél-lélegzet-lélek-levegő tematikában mozgó művész munkájánák. Erről beszélgetett az alkotóval, és a kiállítás kurátorával, Cserhalmi Lucával Bihari Ágnes.
A magánmecenatúrára épülő, köveskáli Káli Art Inn által negyedszerre meghirdetett pályázatot lezáró kiállítás egyedi bepillantást enged a hazai kortárs szobrászat színterére. A most megnyílt szabadtéri tárlaton a 15 legjobb pályamunka látható, köztük az idei győztes, Gaál Tamás alkotása.
KG Ikonok címmel Kerekes Gábor munkái láthatók (újra) az Artphoto Galériában. A nagy hatású fotográfusra halálának tizedik évfordulóján az életmű legfontosabb darabjainak, mára ikonikussá vált képeinek május végéig tartó kiállításával emlékeznek. Az esemény kapcsán négy pályatárssal – Barta Zsolt Péter fotográfussal, Jokesz Antallal, Vető Jánossal és Drégely Imrével beszélgetett Bihari Ágnes.
Tóth Csaba jogászként végzett, ügyvédként kezdett dolgozni, majd televíziós társaságok jogi és produceri feladatait látta el, de később a játékfilmkészítés területén is sikeresen megvetette a lábát. 2022-ben megválasztották a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete elnökének, emellett a Mosoly Alapítvány kuratóriumának is tagja, de ami miatt A mű szerzője, Elek Judit Katalin felkereste, az a – szintén tekintélyes – műgyűjtői tevékenysége. Otthonában beszélgettünk vele, több tucat kiemelkedő kvalitású kortárs műalkotás között.
A tervezettnél több mint egy hónappal korábban, április 28-án zár be a Néprajzi Múzeum A kétely felfüggesztése című formabontó és rendkívül kedvező visszhangra talált kiállítása. Társlapunk, A mű szerzője, Bihari Ágnes az utolsó tárlatvezetések egyikén kérdezte a kiállítás társkurátorát, a magyar múzeumi szakma úttörő egyéniségét, Frazon Zsófiát.
Idén különösen érdemes ellátogatni az északnyugat-francia tartományba, Normandiába, ahol szeptember végéig nemcsak a 150 éve itt megszületett nagy hatású művészeti irányzat, az impresszionizmus kiemelkedő alkotóinak műveiben, hanem az általuk inspirált kortárs művészek alkotásaiban is el lehet merülni. Az impresszionizmusnak szentelt fesztiválról Cserba Júlia készített helyszíni beszámolót.
